Tavaly 130 készházat adtak el, számuk az idén biztosan több lesz, de a mennyiséget ma még nem lehet becsülni - mondta. Az érdeklődésből lehet következtetni arra, hogy egyre többen tervezik az építést, de nem biztos, hogy még ebben az évben eljutnak a szerződéskötésig - tette hozzá. A csúcson, 2008-ban 900 készház épült Magyarországon.
A készház olyan könnyűszerkezetes épület - leggyakrabban családi ház -, amelyet gyárban állítanak elő, és vakolt, ablakokkal ellátott panelenként szállítanak az építés helyszínére.
A 15-20 millió forintba kerülő, 1-3 hálószobás családi házak a legkeresettebbek. Az új uniós feltételeknek megfelelő, ugyanilyen házak viszont már drágábbak lesznek 20 millió forintnál.
Az uniós előírások szerint 2021-től már csak passzív házakat lehet építeni a közösség területén. Ez azt jelenti, hogy akkortól a lakás minden egyes négyzetméterét ki lehet fűteni 15 kilowatt energiával egy szezonban. Fűtőanyagban ez 1,5 köbméter földgázt, vagy 1,5 liter fűtőolajat jelent.
Az átmeneti időben is szigorodnak a lakóépületekkel kapcsolatos energetikai előírások. A Magyar Közlönyben március elején jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amely előírja, hogy ha uniós vagy nemzeti támogatási forrás is szerepel a felújításban, vagy pedig az új lakás építésében, akkor közel nulla energiaigényűvé kell tenni az épületet.
A közel nulla energiaigény azt jelenti, hogy költségoptimalizáltan a leghatékonyabbá kell tenni az épület energiafelhasználását, továbbá a felhasznált energia egynegyedének megújuló forrásból kell származnia. A megújuló energiát -napelemmel, napkollektorral, hőszivattyúval - az épületben vagy annak közelében kell előállítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.