Kicsivel egyszerűbben dönthetünk a halálunkról - mondta ki az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság július 14-én hozott határozatában az egészségügyi törvény vonatkozó részeit, valamint az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet-részt alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság a határozat indoklásában hangsúlyozta: alaptörvény-ellenes, hogy az élő végrendeletben foglalt nyilatkozat érvényességi ideje két év, hiszen a nyilatkozat amúgy bármikor visszavonható. Az indokolás szerint „a szabályozásból nem vezethető le olyan más alkotmányos alapjog, vagy érdek érvényesülésének szükségessége sem, amely a nyilatkozattétel érvényességi feltételeként meghatározott pszichiátriai szakorvosi vélemény alkalmazását alátámasztaná”. 

Magyarországon, ahogyan a világ legtöbb országában, az eutanázia semmilyen formája sem engedélyezett, a betegek ugyanakkor nálunk is, mint sok fejlett államban, megtagadhatják az életmentő kezeléseket. Az egészségügyi törvénynek az élő végrendeletre (living will) vonatkozó szabályozásának módosítását először nyolc éve, másodszor 2013-ban kezdeményezte a Szakmai Kollégium aneszteziológiai és intenzívterápiás tagozata. Az okiratban annak kell szerepelnie, hogy milyen esetben mond le az aláíró az életmentő vagy életfenntartó kezelésekről. Jelenleg ezt közjegyzői okiratba kell foglalni, a javaslat szerint viszont úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokirat is elegendő lenne ehhez. Az egyszerűsítés létjogosultságát igazolja, hogy az elmúlt években született élő végrendeletek száma közjegyzők szerint még az egy tucatot sem éri el.

Filó Mihály, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa is úgy látja, hogy az 1998 óta hatályos egészségügyi törvény „írott malaszt”, mert bár a rövid időn belül halálhoz vezető gyógyíthatatlan betegség esetén lehetővé teszi a beteg számára, hogy lemondjon az életfenntartó kezelésekről, a valóságban ez nem működik, mert a jóváhagyás túlzottan bürokratikus.