Hiába a ritka jó hozam, fogy a nyugdíjkasszák tagsága

Június végére már 1,18 millió tagja sem maradt a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A kasszákból tehát a válság kitörése óta több mint 226 ezren távoztak, egy részük azért, mert azóta nyugdíjba ment, mások azért, mert kivették a megtakarításukat, vagy nem fizették a tagdíjakat. Bár a nyugdíjcélú öngondoskodás témája továbbra is a közbeszéd tárgya, és sokan fontosnak tartják, az új tagok toborzásában nem túlságosan sikeres a szektor, a korábban egy félév alatt 40-50 ezer új belépőt is rekviráló szektor, az idén kevesebb mint 14 ezer embert tudott csak meggyőzni, ami történelmi mélypontot jelent.

A megmaradt tagság viszont egyre komolyabban veszi az öngondoskodást, ennek egyik jele, hogy a tagdíjbevételek látványos növekedésnek indultak. Az első hat hónapban több mint 45 milliárd forintot fizettek be a számlákra, ez 11,5 százalékkal magasabb a tavalyinál. A munkáltatók hozzájárulása egyre kisebb arányú, az idén alig 18 milliárd forintot fizettek juttatásként nyugdíjcélra, miközben a tagok saját jövedelmükből csaknem 24 milliárd forintot fordítottak az öngondoskodásnak erre a formájára. Mind a munkáltatói, mind a munkavállalói befizetések nőttek egyébként tavalyhoz képest, csak utóbbiak jóval nagyobb mértékben, csaknem 13 százalékkal.

Az átlagos befizetés azonban még mindig elég csekély, egy pénztártag az első félévben a munkáltatói és saját befizetéseit összeadva valamivel több mint 38 ezer forintot, vagyis havonta mindössze 6400 forintot fizetett be a számlájára. Az egyenlegek azonban még így is szépen gyarapodnak. Az önkéntes pénztári portfóliók vagyona a félév végére 1056,6 milliárd forintra hízott, vagyis egy átlagos pénztártagnak már csaknem 900 ezer forint van a számláján. A gyarapodásban szerepet játszottak a kiváló hozamok is, az első félévben a befektetési tevékenységükkel a kasszák 60,8 milliárd forintot kerestek a tagok számára, ami félév alatt több mint 6 százalékos, évesítve pedig 12,6 százalékos hozamot jelent.

Maguk az intézmények működési szinten azonban továbbra is veszteségesek. A jegybank adatai szerint a 49 piaci szereplő összesen 580 millió forintos veszteséget termelt az első hat hónapban, ami 28 százalékkal magasabb a tavalyinál. A növekvő tagdíjbevételeknek köszönhetően nőtt ugyan a kasszák működésre fordítható pénze, a kiadásaik azonban ennél nagyobb mértékben emelkedtek.

Folytatódott a magánnyugdíjpénztárak lassú haldoklása is. A hivatalos adatok szerint júliusban még hatszereplős, ám jelenleg már csak négy intézményből álló szektor tagjainak száma 61520-ra csökkent a nyár közepére. A tagdíjbevételek marginálisak, egy átlagos tag alig kétezer forintot fizet be a számlájára, ami arra utalhat, hogy a végsőkig kitartó tagság sem bízik a szektor fennmaradásában, és abban, hogy valaha is hozzáférhet a befizetéseihez. Erre a jelenlegi jogszabályi környezetben nincs ugyanis lehetőség. A tagok csak nyugdíjba vonuláskor vehetik fel a számláikról a pénzt, egyösszegű kifizetésre viszont csak 180 hónaposnál rövidebb tagsági viszony esetében van lehetőség, akinek ennél hosszabb a pénztári múltja járadékot kell kérnie, amit viszont a pénztárak nem tudnak biztosítani, sem más biztosítóktól megvásárolni a hatályos jogszabályok hiányosságai miatt.

A 180 hónapnál rövidebb idő után nyugdíjba ment pénztártagok száma fogy, a kasszák az idén már csak 79 millió forintot fizettek ki szolgáltatásként a tagoknak, ez 42 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Járadékot pedig nem fizettek, mivel annak jogszabályi feltételei nem biztosítottak. A nyugdíjkorhatárt betöltő tagok akkor kaphatnak teljes állami nyugdíjat, ha visszalépnek az egypilléres rendszerbe, feltehetően voltak, akik így döntöttek, a magánkasszák ugyanis az első félévben mintegy 172 millió forintot átutaltak az államnak.

A pénztárak vagyona ennek ellenére növekedett, és a félév végére átlépte a 203 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy egy átlagos pénztártagnak már 3,3 milliárd forint van az egyéni számláján. Befizetések ugyan nincsenek, a vagyonkezelők viszont szépen gyarapítják a pénzt, a hozamok ugyanis az idén is jól alakultak. A befektetési tevékenység eredménye fél év alatt meghaladta a 12,5 milliárd forintot, ez fél év alatt csaknem 6,5 százalékos, évesítve pedig körülbelül 13,4 százalékos hozamot jelent. A pénztárak természetesen továbbra is veszteségesek, az idén az első félévben 77 millió forintnyi deficitet halmoztak fel.