Lefaraghatnak a gázárból

Az orosz Gazprom felülvizsgálhatja európai árpolitikáját annak érdekében, hogy megtarthassa jelenlegi piaci részesedését az uniós gazdasági szankciók fenyegetése mellett is. E célból egyes szerződéseiben megjelenhet egy azonnali komponens az Oilcapital.ru cikke szerint. A gázóriás várhatóan csökkenteni fogja a take or pay szerződések alapján kötelezően átveendő (illetve kifizetendő) gáz mennyiségét is. Az Oilcapital idézi a szintén orosz RBC News-t, amely beszámol, hogy a Gazprom néhány esetben máris módosította árait és árszerkezetét, például a görög Depa cég számára, a német E.On és a svájci Axpo Trading pedig bírósági úton igyekszik alacsonyabb árat elérni a gázóriásnál.

A Vedomosztyi arra emlékeztet, hogy a „kék üzemanyag” spot piaca ára alacsonyabb az Európai Unióban, mint amennyiért hosszú távú szerződés alapján Oroszországból érkezik. Ezért a Gazprom kénytelen volt csökkenteni az árkülönbséget, aminek köszönhetően viszont az év első hat hónapjában 5 százalékkal 65 milliárd köbméterre tudta növelni az EU-ban eladott földgáz mennyiségét.

A Pipelineandgasjournal.com emlékeztet, hogy ahányszor feszültség keletkezik Oroszország és Ukrajna között, annyiszor szólítják fel az uniós tagországokat, hogy függetlenítsék magukat az orosz gáztól. Nem is eredménytelenül, a földrész az elmúlt két évtizedben jelentős eredményeket ért el az import diverzifikálása terén. A folyamat az 1990-es években indult, ma pedig az importgáznak több mint a 80 százaléka érkezik orosztól eltérő forrásból, például Norvégiából, Algériából, Nigériából és a Közel-Keletről. Az európai gázigénynek 1995-ben még a 61 százalékát elégítették ki orosz behozatalból, 2012-ben ennek már csak körülbelül a felét, 34 százalékát. Ezzel együtt továbbra is Oroszország a földrész azon gázellátója, amellyel kapcsolatban a legtöbb aggály felmerül.

Az EU elsődleges energiahordozó mixét a fosszilis tüzelőanyagok uralják. A földgázra 25 százalék jut, az olajra 37, a szénre 18, az atomenergiára 12 és a megújulókra 10 százalék. A gáztól való függés azonban térségenként, országonként nagyon eltérő. Öt uniós tagállam kitettsége magasabb 68 százalékosnál, miközben Nagy-Britanniáé csak 18 százalék, Németországé 17 százalék, Olaszországé 16 százalék, Franciaországé 9 százalék és Hollandiáé 9 százalék. Máltán is Cipruson nem használnak gázt, Svédországban pedig csak 3 százaléknyit.

A földrész belső gáztermelésének több mint a 75 százaléka két országokhoz köthető, Hollandiához és Nagy-Britanniához. E két ország rendelkezik Európa bizonyított gázkészleteinek körülbelül a 71 százalékával. Ugyanakkor az EU csak 34 százalékban önellátó gázból. A fennmaradó 66 százalékot importálja, miközben 2002-es arány csak 50 százalék körüli volt.

Az orosz eladások szinten tartását, növelését is szolgálná a Déli Áramlat gázvezeték felépítése. Az előkészületek azonban lassan haladnak, a legelőbbre tartó Bulgária pedig tegnap megint leállította a munkákat. Az építkezési stopot arra az időre rendelte el a projekt helyi partnere, a Bulgáriai Energia Holding számára az ország gazdasági- és energiaminisztériuma, amíg a beruházás meg nem felel az Európai Bizottság jogi elvárásainak.