Értékteremtés belső ellenőrzéssel?

A kiemelkedően teljesítő belső ellenőrzési funkciókról elmondható, hogy jellemzően gondosan megtervezetten és az üzleti célokkal összehangoltan működnek, nem pedig mechanikusan. Elérésében fontos a megfelelő kommunikációs stratégia kiépítése és fenntartása a belső ellenőrzési funkció és a vállalatirányítás között.

Idei felmérésünket harminchét ország képviseletében, huszonnégy iparágban több mint 1 900 belső ellenőrzési vezető, vezérigazgató és igazgatósági tag megkérdezésével készült el. A jelentés az érintettek elvárásait veszi górcső alá: a felmérés eredménye szerint a megkérdezett felsővezetők több mint fele szerint a belső ellenőrzés nem közvetít jelentős értéket a szervezetüknek.

Ugyanakkor a tanulmányban résztvevők látnak lehetőséget arra, hogy megfelelő erőforrások segítségével növelni tudják a belső ellenőrzési funkció értékét.

A vezetőség elégedetlenségét megszüntetni kihívást jelenthet, hiszen egyre növekednek a kockázatok, melyekkel napjainkban a cégeknek szembe kell nézniük. A vállalati kockázatkezelésről szóló tanulmányunk („Risk in Review”) szerint a megkérdezett vezetők 75 százaléka számolt be megnövekedett üzleti kockázatokról, akiknek legnagyobb hányada a változások fő hajtóerejének a technológiabeli változásokat és IT-kockázatokat tekinti.

A technológiai változások hatása különösen jelentős a technológiai, információ-kommunikációs, szórakoztató- és médiaipari cégek esetében (71 százalék) valamint a kormányzati szerveknél (67 százalék). Ezzel szemben a pénzügyi és egészségipari szektorba tartozó cégek a szabályozásbeli változásokat tekintik a fő kockázati tényezőnek (78 és 71 százalék). A technológiai, információ-kommunikációs, szórakoztató- és médiaipari cégek, illetve fogyasztói-, ipari termékek és szolgáltatások vállalatai szerint a változások egyik fő hajtóerejének a gyorsan változó vásárlói igények tekinthetők (70 és 51 százalék).

Ezekre az erőteljes piaci változásokra a vállalatok drasztikus üzleti átalakulásokkal reagálnak, például stratégiát válthatnak. Ilyen körülmények között jellemzően olyan belső ellenőrzési funkciók tudnak sikeresek lenni, melyek folyamatosan képesek követni az aktuális kockázati környezet változásait és kezelni is tudják azokat.

A belső ellenőrzési vezetőknek érdemes lehet olyan szemléletmódot kialakítaniuk, amely révén megértik a stakeholderek igényeit is. A belső ellenőrzés és az érintettek a nyolc alapvető elem mentén fogalmazzák meg az elvárásaikat, amelyek a következők: összhang az üzleti célokkal, kockázatorientáltság, minőség és innováció, szolgáltatói szemlélet, tehetségmenedzsment, stakeholder-menedzsment, technológia és költséghatékonyság. Jelenleg azonban csupán a vezetők kevesebb mint fele, 49 százaléka és az igazgatósági tagok 64 százaléka gondolja úgy, hogy a belső ellenőrzés jól teljesít ezeknek az alapvető elemeknek és a hozzájuk kapcsolódó elvárások tekintetében.

Az elvárásokkal összhangba a belső ellenőrzési funkciók előtt több út is áll. A vezetőség elvárásaitól függően lehetnek „klasszikus” – elsősorban szabályzatoknak való megfelelőséget ellenőrző auditorok –, de működhetnek úgy is, mint stratégiai és üzleti tanácsadók. A tanácsadói státuszban lévő auditorok javaslatokat tesznek és bevonódnak az aktuálisan felmerülő problémák megoldásába is.

Felmérésünkben a megkérdezett érintettek 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a stratégiai és üzleti tanácsadóként működő funkciók jelentős értéket közvetítenek, míg csupán 33 százalékuk mondta el ugyanezt a hagyományos megfelelőséget ellenőrző funkciókról.

Elengedhetetlen az elvárásokhoz igazodó kompetenciák kialakítása. A megkérdezett érintettek szerint a belső ellenőrzésnek a hagyományosnak nevezhető területeken túl bővítenie kell a tudását olyan kritikus kockázati területeken is, mint a stratégia, projektmenedzsment, az üzletmenet folytonossága, adatbiztonság vagy -specifikus IT-tudás.

Ehhez a belső auditnak fejlődnie kell a tehetségek bevonásában és a meglévő erőforrások képzésében. Segítséget nyújthatnak például a cégen belüli rotációs programok, vendég auditorprogramok, új szemléletű toborzási folyamat igénybevétele a hatékonyabb metodológiákhoz és kompetenciákhoz való hozzáférés céljából vagy amennyiben indokolt, akár a funkció teljes kiszervezése.

A megfelelő kommunikációs stratégia kiválasztása is kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy az ellenőrzési funkció folyamatosan összhangban maradjon a megfogalmazott elvárás-rendszerrel, ki kell alakítaniuk egy átfogó kommunikációs tervet, valamint szükségszerű, hogy az igazgatósági tagok proaktív módon jelezzék az elvárásaikat a funkcióval szemben.

Fontos, hogy a vezetőség is támogassa a belső ellenőrzés bevonását a kevésbé hagyományos területekbe. A vezetőségnek látnia kell, hogy a belső ellenőrzés kompetenciák tekintetében fejlődésen ment keresztül, és amennyiben a funkció összhangban van a szervezeti célokkal és megfelelő erőforrásokkal bír, a belső ellenőrzés képes a korábbiaknál sokkal szélesebb körű, stratégiailag fontos feladatokat is ellátni és jelentős értéket teremteni.