Tucatnyi lízingcég mehet csődbe a devizaperek miatt

Felemásan alakult a lízingpiac első féléve – mondta Lévai Gábor, a Lízingszövetség alelnöke. Június végén a szövetség tagjai 1306 milliárd forintos portfóliót kezeltek, ez 10 százalékkal kisebb az egy évvel ezelőttinél, de még az első negyedévinél is alacsonyabb. Az új szerződések száma viszont növekedett, az első hat hónapban 35 ezret írtak alá, ez 10 százalékkal több a tavalyinál. Emelkedett a kihelyezett összeg is tavalyhoz képest 3 százalékkal 178 milliárd forintra.

A mélypont, úgy tűnik, megvolt a piacon, és lassan már növekedésre lehet számítani. A gépfinanszírozás volumene az első hat hónapban megközelítette az 54 milliárd forintot, ez autófinanszírozásoké 52,3 milliárd forint volt, a flottafinanszírozás 32 milliárd forintot tett ki. A GDP növekedése és az újautó-értékesítés fellendülése is jót tesz a szektornak, az ősztől megnyíló uniós pályázatok finanszírozásában szintén részt vehetnek majd a lízingcégek.

A jegybank Növekedési Hitelprogramjából is aktív szerepet vállaltak a piaci szereplők, a második pillérben eddig 136 milliárd forintnyi új beruházást finanszíroztak összesen, ebből 28,8 milliárd forintnyit a lízingcégeken keresztül. A szövetség tagjai közül eddig nyolcan kapcsolódtak be a Magyar Nemzeti Bank programjába. Az NHP-nak köszönhető az is, hogy például a kis haszongépjárművek piaca ötven százalékkal növekedett éves összevetésben.

A lízingcégek a jövőben – részben a jegybankos és eximbankos programokra építve – arra próbálnak majd koncentrálni, hogy az autófinanszírozás mellett a kkv-k eszköz- és gépbeszerzéseit is egyre nagyobb mértékben finanszírozzák. A félév végén a szövetség tagjai mintegy 112 milliárd forintos gépportfólióval rendelkeztek, ez az év végére tovább bővülhet. A lízingcégeket is súlyosan érintik a most zajló devizahiteles perek és az árfolyamrés tisztességtelenné nyilvánítása. Lévai szerint több mint száz olyan pénzügyi vállalkozás lehet, amely lízinggel foglalkozik Magyarországon. Ezek, ha aktívan nem is vesznek már részt a finanszírozásban, a meglévő portfólióikat még kezelik. Mivel az alvó cégeknek bevétele már alig van, kérdésessé válhat, hogyan tudnak majd fizetni a devizahiteles ügyfeleknek. Az is megtörténhet, hogy a refinanszírozó bankok felé nem tudják majd teljesíteni a kötelezettségeiket – mondta Nyikos Katalin, a szövetség alelnöke.

Lévai Gábor szerint több tucat olyan kisebb lízingcég lehet, amelynek a fennmaradása kétségessé válhat. A nagy pénzügyi csoportok lízingcégeit persze az anyacégek mindenképpen feltőkésítik, hiszen reputációs okokból sem engedhetik meg maguknak a csődöt, de a magyar magáncégek sorsa kétséges lehet.

Hanczár Zsolt, a szövetség elnöke hangsúlyozta: bár a jogszabályok szerint középárfolyamon kell elszámolni az ügyfelekkel, a lízingcégek maguk nem kapnak középárfolyamon devizát a piacon, csak drágábban.

Nő a Budapest Lízing

A Budapest Lízing egy év alatt több mint 20 százalékkal, 42 milliárd forintra növelte kihelyezett állományát. Az új kihelyezések az idei első félévben meghaladták a 10 milliárd forintot, ami 21 százalékos növekedést jelent 2013 első félévéhez képest. A vállalat az első félév új volumenét 53 százalékban az NHP keretében helyezte ki. A legnagyobb növekedést a cég a haszongépjárművek finanszírozásában érte el: az ide kihelyezett lízingállomány 23 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági lízingállomány 7 százalékkal emelkedett.