A devizahitelesek többségének biztosan átváltják a kölcsönét

A forintosítás a banki elszámolásokat követően egy lépésben történik majd meg, hogy a szerződéseket lehetőleg csak egyszer kelljen módosítani – a kormány erre törekszik a bankokkal kötött megállapodás szerint. Aki maradni szeretne a devizahitelnél, annak 30 napja lesz arra, hogy jelezze ezt a bankjának, de igenlő válaszra csak akkor számíthat, ha teljesíti azokat a feltételeket, amelyek mellett jelenleg is kaphatna devizahitelt – derült ki Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatóján.

A szabályok szigorúak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete szerint jövőre euró alapú hitel csak akkor folyósítható, ha a kölcsön nem haladja meg a fedezetbe vont ingatlan értékének az 50 százalékát, más devizánál a limit 35 százalék, pénzügyi lízingnél 5-5 százalékponttal magasabbak a határok. Ez alapján a lakáshiteleseknek csak nagyjából az 5, a szabad felhasználású jelzáloghiteleseknek pedig maximum 10-15 százaléka tarthatja meg a devizahitelt.

Emellett szigorú jövedelmi szabályok is vonatkoznak azokra, akik devizahitelt kaphatnak. Január 1-től a jegybanki rendeletet alapján 400 ezer forintos havi jövedelem alatt az euróhitelesek csak a havi jövedelmük 25, a más devizában eladósodók pedig a 10 százalékának megfelelő törlesztőrészletet vállalhatnak, 400 ezer forint fölött 30 és 15 százalék az maximális limit. Jelenleg egyébként még szigorúbbak az előírások, deviza alapú jelzáloghitelhez deviza alapú jövedelmet kell igazolni, amely havonta meghaladja a minimálbér 15-szörösét, vagyis bő 1,5 millió forintot.

A jegybank és a kereskedelmi bankok is úgy kalkulálnak, hogy szinte mindenkinek forintosítják a hitelét. Az MNB számításai szerint teljes fogyasztói devizahitel-állomány szeptember végén 3350 milliárd forintot tett ki, ez az ügyfelekkel való elszámolás után több mint 500 milliárd forinttal csökkenhet, vagyis a forintosítás körülbelül 9 milliárd euro értékű állományt érinthet. Az érintett hitelállomány mögött azonban volt több mint 480 milliárd forintnyi elszámolt értékvesztés, amiből az MNB számításai szerint az elszámolások miatt 120-180 milliárd forintnyi fel lehet majd szabadítani, így a bankok forintosításhoz kapcsolódó fedezeti igénye 8 milliárd euró körül lesz.

Az ehhez szükséges devizát a jegybank korábbi ígéretéhez híven a bankok rendelkezésére bocsátotta. Az első euró/forint eladási tendert ez ügyben ma tartották, és a kereskedelmi bankok 7,83 milliárd eurót jegyeztek le, amivel a forintosítandó devizahitel-állományt szinte teljes egészében fedezték. Azoknak a bankoknak, amelyeknek kell még euró, kedden újabb tendert tart az MNB, de később is lehetnek még tenderek egyedi banki igények esetén.

A kormány, a jegybank és a pénzintézetek megállapodása alapján a svájci frank kölcsönöket 256,47, az euróhiteleket 308,97, a jenhiteleket pedig 2,163 forinton váltják át. Ez igen komoly árfolyamveszteséget jelent a devizahitelesek többségének. A legrosszabbul a svájci frankban eladósodottak járnak, náluk az átlagos árfolyamveszteség 60-70 százalék körül lehet. A jenhitelesek 40, az euróhitelesek 20-25 százalékot bukhattak a forint gyengülésén a hitelfelvétel óta, és ezt az árfolyamveszteséget az átváltással kénytelenek lesznek realizálni.

Az adósok akkor sem nyerhetnek, ha a forint erősödik az átváltás idejéig. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a bankok megállapodása alapján ugyanis a bankoknak a konverziós árfolyam és a jegybanktól szerzett deviza árfolyama közötti különbséget, ha nyereségük keletkezett, be kell majd fizetniük a költségvetésbe. Ha veszteségük lesz az árfolyamváltozáson, akkor azt leírhatják a jövő évi és a 2016-os bankadóból. A piaci alapú forintosítás és a bankokkal történő elszámolás után a kormány kalkulációi szerint a devizahitelesek törlesztőrészletei 25-30 százalékkal csökkennek majd. Azok, akik 2007 előtt vették fel a kölcsönt, jobban járhatnak a forinthiteleseknél, azok, akik később, valószínűleg rosszabbul járnak majd – mondta Kovács Zoltán. A kiváltó forinthitelek kamatáról még nem tudni pontos részleteket, erről nem állapodott meg a kormány a bankokkal. Ha a bankok piaci alapú hitelre váltják át a devizahiteleket, nagy eltérés lehet az egyes ügyfelek kondícióiban. A legjobb adósok a Bankráció.hu adatai szerint 4 százalék körüli kamatú lakáshitelhez is hozzájuthatnak, miközben a legrosszabbaknak – de még hitelképeseknek – adott ajánlatokban 7-8 százalékos kamat szerepel.

Száguldó bankpapírok

A piaci árfolyamon történő forintosítás kedvezően hatott a bankrészvények árfolyamára. Az OTP árfolyama 5,1 százalékos emelkedés után 4100 forinton zárt, a forgalma is kimagasló volt, meghaladta a 8,3 milliárd forintot. A bankpapír átlagos forgalma ennek körülbelül a harmada szokott lenni.

Az FHB forgalma is megélénkült, 68 millió forint értékben születtek ügyletek a papírra, ami az elmúlt fél évben megszokottnak körülbelül a duplája. A bankrészvény 3,18 százalékos emelkedés után 746 forintos árfolyamnál vonult le a parkettről.