Eladósorban lehet a Budapest Bank is?

Küszöbön állhat a Budapest Bank eladása, a vevő pedig a magyar állam lehet – írta tegnap piaci forrásokra hivatkozva a 444.hu. A portál értesülései szerint a rendkívül szűk körben zajló tárgyalások olyan messzire jutottak, hogy hétfőn már be is jelenthetik az üzletet. Igaz, a helyzet egyelőre még bizonytalan, végső döntés még nem született. Az állam ráadásul nem az egyedüli vevőjelölt, mivel – szintén a meggyőző helyről érkező pletyka szerint – a spanyol óriásbank, a Banco Santander is versenyben volt a magyar pénzintézetek között egyébként meglepően jó állapotban lévő Budapest Bankért. A bank nem kommentálta az értesülést.

A Budapest Bank esetleges eladása inkább stratégiai megfontolások miatt lehet indokolt – anyavállalata, a GE szűkíti pénzügyi üzletágát –, hiszen a hitelintézet az egyik legstabilabb helyzetű szereplő a magyarországi piacon. Az eszközállománya alapján nyolcadik számú szereplőnek számító hitelintézet az elmúlt években is stabilan nyereséges maradt, köszönhetően leginkább annak, hogy a válságot megelőző időszakban is konzervatív hitelezési politikát folytatott.

A magyar bankszektor jövője téma volt a Magyar Lízingszövetség által rendezett konferencián is, ahol Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott: öt nagy kereskedelmi bank marad az országban, mivel a szektor a devizahitelek forintosítása, elszámolása és a fair bankokról szóló törvény hatására jelentős konszolidáción és koncentráción megy majd keresztül. Nagy Márton az MTI tudósítása szerint hozzátette: csak azok a hitelintézetek tudnak majd tevékenykedni az országban, amelyek jelentősen növelik hatékonyságukat és egyúttal csökkentik a működési költségeiket. Kiemelte: a devizahitelek elszámolása, a forintosítás és a fair bankrendszer szabályai a mostaninál versenyzőbb bankrendszert hoznak létre, ahol jelentős koncentráció történik majd.

Nagy Márton rámutatott: a koncentráció a lízing területén még komolyabb lesz, a jövő bankrendszerében a verseny döntően a vállalati hitelezés területére koncentrálódik majd. A lakossági hitelezés oldalán a kamatrések nem lesznek nagyon vonzóak, ráadásul a jövedelemarányos törlesztésnél az MNB maximum 50 százalékos szintet határoz majd meg. A vállalati hitelezésben viszont az MNB által alapított eszközkezelő is segíti a mérlegek tisztítását és elérhető marad a növekedési hitelprogram és a többi támogatott hitelkonstrukció – fűzte hozzá. Nagy Márton emlékeztetett: a devizahiteles elszámolás bruttó mintegy 942 milliárd, nettó 732 milliárd forintos azonnali veszteséget idéz elő a hazai pénzügyi szektorban, emellett 100 milliárd forintos éves kamatveszteséget is realizál a bankszektor. Így az esetleges banki összeolvadások, a konszolidáció mellett egyes hitelintézetek ki is vonulhatnak a magyar bankpiacról, ezt a lépést indokolhatja az is, hogy a költség/bevétel mutató a hazai bankrendszerben még az elszámolás előtt is elég „hatékonytalan” volt, nagyjából 60 százalékos szintű. Az elszámolás után a bevétel 1400 milliárd forintról 1100 milliárdra csökken majd, a bevételek nem nagyon növelhetőek, így 700 milliárd forint körüli összbanki költségek csökkentésére kényszerül a szektor.