Az onkológiai betegek diagnózisára és kezelésére fordított kiadások 2013-ban megközelítették a 160 milliárd forintot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint. A kórházak csaknem kétszer annyit, majdnem 70 milliárdot fordítottak onkológiai ellátásra, mint 2001-ben, a gyógyszer-támogatás összege meghaladta az 54 milliárdot, a csak kórházban alkalmazható rákgyógyszerek beszerzésére további 21,3 milliárdot költött az OEP.
Mindez azonban szinte meg sem látszik a magyarok rákhalálozási statisztikáján, ami a növekvő kiadások ellenére szinte jottányit sem javult az elmúlt évtizedekben. Sőt, az elmúlt ötven évben Magyarországon 48 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések miatti halálesetek száma: az Európai Unióban 100 ezer lakosra 166,9 halálozás jutott 2010-ben, Magyarországon 238,8.
Az egészségügyi államtitkárság szerint a várólista-csökkentés és a kórházi struktúra-átalakítás mellett ez is olyan terület, amelyen konkrét eredményeket kell és lehet is felmutatni. Ehhez azonban – mint Zombor Gábor a napokban újságírók előtt közölte –, központosítani kell az onkológiai ellátást, és el kell érni, hogy csak a megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőségekkel ellátott, akkreditált osztályok, részlegek fogadhassanak daganatos betegeket. Az államtitkár szerint jelenleg 70 ilyen hely van az országban, de 145-ről jelentenek onkológiai ellátást.
Az OEP adatai szerint 2013-ban 94 helyen működött onkológiai szakrendelés, 88-ban onkológiai gondozó, 30 kórházban folyt fekvőbeteg-ellátás és 12-ben sugárterápia. Ám amíg Heves, Nógrád, Veszprém, Pest, Fejér és Tolna megyében az éves onkológiai ágyak kihasználtsága a 40 százalékot sem érte el, Budapesten 60 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében 70 százalék feletti volt az ágykihasználtság.
Zombor Gábor szerint a központosítás a „közeli jövőben” megtörténik. Az onkológiai terápia sikerességét azzal is növelni szeretnék, hogy hatékonyabbá teszik a diagnosztikai ellátást, és biztosítják a betegek európai standardok szerinti nyomon követéét is. (Utóbbi azért nélkülözhetetlen, mert csak így lehet tudni, hogy az adott kemoterápia még használ, vagy inkább már árt egy adott betegnél.) Ezért a CT, MR, illetve PET-CT vizsgálatoknál, valamint a mammográfiánál a jelenleginél sokkal komolyabb betegirányító és kapacitás-elosztó szerepet kap az OEP, amely annak érdekében, hogy ne szenvedjen késedelmet a rákgyanús esetek kivizsgálása, a „felesleges” drága képalkotó vizsgálatokat korlátozni fogja – mondta az államtitkár. Nem elfogadható ugyanis, közölte, hogy míg például a közpénzből finanszírozott mammográfiás kapacitások 50 százalékát nem veszik igénybe a nők, addig a daganatgyanús betegeknek akár fél-egy évet is várniuk kell mammográfiára.
Eddig hiába voltak a protokollok
Az onkológusok már régóta sürgetik a terület átszervezését. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója emlékeztetett: hiába mondják ki egyértelműen a protokollok, hogy ha az adott intézményben nincsenek meg a beteg teljes körű gyógyításához szükséges feltételek, akkor a pácienst el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, a valóságban nem ez történik. Az egyik kórházban megcsinálják a CT-t, majd elküldik a beteget máshová molekuláris patológiára, egy harmadik helyen elvégzik a PET-CT vizsgálatot, majd megoperálják, egy negyedik helyen pedig besugarazzák. Az összes szükséges vizsgálat elvégzése akkor is időbe telik, ha egy helyen végzik el azokat, így viszont még több időt veszít a beteg. Ezért is fontos az onkológiai ellátás centralizálása, olyan központok kialakítása, amelyekben a beteg egy helyen kaphat diagnózist, azután megoperálják, és ha kell, sugárkezelést vagy kemoterápiát is kap.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.