BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A kormány most a kkv szektorral szeretne szövetséget kötni

A kormány eddig alapvetően nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásai kibővülnek, az újabb megállapodások a kkv szektort célozzák meg – hangsúlyozta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Székesfehérváron, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara környezetvédelmi projektjének csütörtöki záró rendezvényén.

Csepreghy Nándor elmondta: nem véletlen, hogy a kormány a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal kíván szövetséget kötni, hiszen a gazdaságban dolgozó 3,2 millió munkavállaló 70 százalékát foglalkozatják. Cél, hogy 2020-ig ötmillió ember dolgozzon az országban, ehhez pedig az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások hármas együttműködésére van szükség – tette hozzá.

Csepreghy Nándor kiemelte: a kormány meghirdette "az új reformkort, ahol Magyarországon mindenki támogatást kap az államtól, aki letesz valamit a közös asztalra, és mindenkinek be kell állnia a sor végére, aki ezekből a javakból csak másodsorban szeretne részesülni".

Jelezte, hogy a kormány a következő hét évet olyan időszaknak tekinti, amelyre legutóbb a reformkor idejében volt példa. Emlékeztetett rá, hogy akkoriban jelentős külső források bevonásával iparosítási programok indultak, kialakult a közlekedési alapinfrastruktúra és jelentőset lépett előre a magyar gazdaság.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusban Magyarország 4000 milliárd forinttal több pénzhez jut, mint az előző időszakban. A 12 ezer milliárd forint azt jelenti, hogy minden egyes magyar állampolgárra jutó 660 ezer forintnyi forrás 712 ezerre nő.

Csepreghy Nándor szerint a pénz önmagában nem ér semmit, ha a felhasználási logikán nem változtatnak. Ezért jut az összes forrás 60 százaléka gazdaságfejlesztésre, ellenben csökkennek az állam egyéb beruházásai: biztosan nem lesz fejlesztési pénz szökőkutakra, negyven centiméteres kilátókra, kutyakozmetikákra és a magyarországi ravatalozóhálózat felújítására sem – fűzte hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy a munkahelyteremtés és a piacra jutás támogatása kerül a középpontba, amely több állami bevételt generál, és így meglesznek a növekedés alapjai akkor is, ha 2020 után nem lesznek uniós források.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mintaprojektjével kapcsolatban kiemelte: a fenntarthatóság fogja meghatározni a város és az egész világ következő évtizedeit.

Radetzky Jenő a kamara elnöke elmondta, hogy a projekt minden fillére jó helyre került, és eredeti szándékuk, a környezet- és energiatudatos felújítás bemutatása maradéktalanul megvalósult.

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tavaly februárban indította el uniós források felhasználásával környezetvédelmi mintaprojektjét, amelyhez a Környezet- és Energia Operatív Programban (KEOP) 151 millió forintot nyertek el. A mintaprojekt keretében energetikai mintaházzá alakították a székesfehérvári Gazdaság Házát, illetve kommunikációs eszközökkel a környezettudatos gondolkodást, a tudatos energiafelhasználást és a fenntartható életmódot népszerűsítették.

A projekt keretében a Gazdaság Házán külső nyílászárókat cseréltek, szigetelték az épületet, napkollektorokat és napelemeket telepítettek, illetve komposztálást, szelektív hulladékgyűjtést vezettek be. Az energetikai mintaházban gyakorlati képzési helyet és energialabort is kialakítottak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.