Az orosz–magyar nukleáris kapcsolatok a Paksi Atomerőmű építéséhez kapcsolódnak. Az orosz kivitelezésű beruházásról 1966-ban döntöttek, a megvalósítás 1969 és 1987 között, 22 évig folyt. Tavaly az erőmű négy blokkja adta az országban előállított villamos energia 53,6 százalékát. Az egységek öregedése miatt szükségessé vált az üzemidejük meghosszabbítása. A munka jelentős orosz részvétellel folyt és folyik, de az így kapott, többlet élettartam lejártával le kell állítani az erőművet. A döntéshozók évekig egyet is értettek abban, hogy fel kell készülni a kieső egységek pótlására. A 2010-es kormányváltás után azonban a projekt ügye politikai csatározás színtere lett, hol környezetvédelmi, hol gazdaságossági, hol pénzügyi, hol geopolitikai (erősödne az Oroszországtól való függésünk) okokra hivatkozva, de sokan puszta energiapiaci folyamatokkal is érveltek a projekt ellen. A beruházási döntés azonban a múlt év elején megszületett, ahogyan decemberben az azt kiegészítő három szerződés is. A két új blokk mintegy 80 százalékban orosz hitelből épülhet, a fővállalkozó Roszatomnak 40 százalékig magyarországi beszállítókkal kell dolgoznia. Magyarországi érdekeltsége a Ganz EEG jelentős beszállítója az anyacég által épített atomerőműveknek.
A két ország nukleáris kapcsolatai kiterjednek a meglévő, és most már az építendő atomerőmű fűtőelemekkel való ellátására is, a létesítmény üzemidejének végig, továbbá a használt üzemanyagok oroszországi visszaszállítására, és a mindezekkel kapcsolatos, közös tudományos munkára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.