Az Oroszország és az EU közti viszony elmérgesedése előtt a magyar agrárexport bővült, néhány évig az Oroszországba irányuló kivitel növekedése elérte az évi 15–20 százalékot. Tavaly februárban az afrikai sertéspestis kórokozójának litvániai és lengyelországi felbukkanása ürügyén Moszkva megtiltotta az uniós sertéshús behozatalát, később felfüggesztette több magyar húsipari cég exportengedélyét is. Az igazi sokk augusztusban érkezett, ekkor Oroszország behozatali tilalmat rendelt el egy sor, az EU-ból, Amerikából és más nyugati országokból érkező élelmiszerre. Október végén pedig egyes húsipari alapanyagok bevitelét is megtiltották. A lépések Oroszországnak is fájnak, hiszen komoly élelmiszerhiányt, áremelkedést eredményezett az embargó, a feldolgozók pedig megfelelő alapanyagellátás nélkül maradtak.
Korábban Oroszország az élelmiszertermelésben önellátásra törekedett, igaz, ez egyelőre távoli cél. A magyar agrárkivitelben viszont a legnagyobb ütemű fejlődés emiatt a technológia exportjában volt. Hazánkból szarvasmarha-, kecske és víziszárnyas-tartási és haltenyésztési technológiát vettek az oroszok az elmúlt években. A tenyészállatok kivitele is fontos tétel, csak ez 2012-ben 10 millió euró értéket tett ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.