Magas hozam a nyugdíjkasszáknál

Reálhozam alapján könnyen lehet, hogy rekord évet zártak tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak – mondta Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke egy sajtótájékoztatón. A pénztárszövetség tagjai, amelyek a piac több mint 90 százalékát képviselik, tavaly 82,14 milliárd forintnyi hozamot értek el, ez becslések szerint 8,3 százalék fölötti reálhozamot jelenthet a szektorban. Külön öröm, hogy sok nagy portfólió is kétszámjegyű hozamot ért el tavaly.

A pénztárak 2008 óta csökkenő taglétszáma stabilizálódni látszik 1,1-1,2 millió fő között. A vagyon eközben növekszik, ez főleg a hozamoknak köszönhető. Tavaly év végére a Stabilitás-tag önkéntes nyugdíjpénztárak már ezer milliárd forintnál is több hosszú távú megtakarítást kezeltek. A pénztárak úgy tapasztalják, a jó hozamú évek után a szolgáltatási kiadások csökkennek, mivel 2013 ilyen év volt, tavaly viszonylag kevesen vették ki a pénzüket az intézményekből. A tagdíjfizetéseknél korábban a munkáltatói hozzájárulások voltak a meghatározóak, most azonban már az egyéni befizetések aránya magasabb, ezek a befizetések tavaly 20 százalékkal emelkedtek, és meghaladták a 61 milliárd forintot. Különösen az utolsó negyedév volt kiugró, amikor 24 milliárd forintot fizettek be a pénztárak tagjai.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett szól Lehoczky szerint az is, hogy olcsón működnek, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt 13 évben 1,97-ról 0,85 százalékosra csökkent az átlagos díjterhelésük. Emellett az adóvisszatérítés rendszere is kedvezően változott ezeknél a nyugdíjcélú megtakarításoknál, tavaly óta ugyanis korosztálytól függetlenül maximum 150 ezer forintot kaphatnak vissza a takarékoskodók.

Az önkéntes egészségpénztárak taglétszáma is stabilizálódott tavaly egymillió körüli szinten. A Stabilitásba az egészségpénztárak körülbelül 70 százaléka tartozik, ezeknek 725 ezer tagjuk volt 2014 végén. Ezeknél a pénztáraknál a tagdíjbevételek tavaly 9 százalékkal 39,4 milliárd forintra nőttek, ezen belül az egyéni befizetések 28 százalékkal 11 milliárd forint fölé emelkedtek. Az önkéntes egészségpénztári tagdíjak döntő részét továbbra is a munkáltatók fizetik tehát. A befizetett tagdíjat jellemzően ki is veszik a tagok, és körülbelül a 60 százalékát gyógyszerekre költik el, jelentős még a gyógyászati segédeszközök aránya is a felhasználáson belül.

A pénztárszövetség korábban a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozóan is közölt adatokat, ezzel azonban felhagytak. Lapunk kérdésére válaszolva Lehoczky elmondta: a legnagyobb, a piac kétharmadát képviselő szereplő, a Horizont nem tagja a szövetségnek, így körülbelül 20 ezer pénztártagot képviselnek csak. Helyettük a milliós nagyságrendű önkéntes pénztártagokra koncentrálnak. A magánnyugdíjak önkéntes nyugdíjpénztárakba történő átvitelét már 2010-2011 körül javasolták. A gyakorlatban ez úgy mehetne végbe, hogy az önkéntes pénztáraknál speciális alszámlákat hozhatnának létre, amelyekről ugyanolyan szolgáltatást nyújthatnának csak, mint a magán-nyugdíjpénztári számlákról.

Nincs pénzünk nyugdíjcélra

A Stabilitás egy felmérést készíttetett nemrég a béren kívüli juttatásokról. A kutatás szerint a legelterjedtebb juttatás az Erzsébet-utalvány, amit a SZÉP-kártya követ az egészségpénztári és a nyugdíjpénztári hozzájárulás előtt. Maguk a munkavállalók is elsősorban Erzsébet-utalványt és SZÉP-kártyát szeretnének kapni cafeteriában. Nyugdíjcélú megtakarítással a lakosság 36 százaléka rendelkezik, közük több mint 60 százalék önkéntes nyugdíjpénztárba tesz félre, jellemzően havonta 5-10 ezer forintot. A nem előtakarékoskodók kétharmada azért nem gyűjtöget, mert nem engedheti meg magának, 12 százalékuk pedig távolinak érzi még a nyugdíjat.