Szénhidrogén: erős a kitettség, hatalmas a tét

Magyarország meghatározó mértékben támaszkodik az Oroszországból importált kőolajra és gázolajra. 2013-ban összesen 863 milliárd forintot költöttünk földgázvásárlásra, amiből 573 milliárd jutott az oroszországi eladóra a KSH adatai szerint. Az 1526 milliárd forintos kőolaj- és kőolajtermék-beszerzésünkön belül is domináltak az oroszországi források, de itt a KSH nem közli az orosz import nagyságát. Orosz szénhidrogénimportunk súlyát így is jól szemlélteti, hogy 2013-ban a teljes oroszországi árubehozatalunk 1895 milliárd forintot tett ki, amelynek a nagy részét lefedte az előbbi két tétel. A gázt az ez év végén lejáró szerződés alapján importálunk, amely alapján többmilliárd köbméter gázt későbbre ütemezett a magyar fél.

Térségünknek a szovjet időkben kiépült olaj- és gázvezeték hálózata csak kelet felőli szállítást tett lehetővé, azaz nem volt mód alternatív forrásból vagy más irányból történő vásárlásra. Ez főként a gáznál volt probléma, mert az olaj szállítható vasúton, közúton és vízen is. Ma már több olaj- és gázvezetéki összekötetésünk van a szomszédos országokkal. Behozatali lehetőségeink kibővülése piaci, ellátásbiztonsági és gazdaságpolitikai megfontolásból is előnyös.

A Mol Nyrt. 2012 óta rendelkezik oroszországi szénhidrogén-érdekeltségekkel. 2014 első háromnegyed évében olaj- és gáztermelésének 8 százaléka származott Oroszországból, amelyhez a 2013 végi bizonyított készleteinek a 23 százaléka köthető. Egyik fő eladója, az orosz Lukoil nemrég kivonult a hazai üzemanyag-kiskereskedelemből.