Gombhoz a kabát: igazi nagyvad

Éppen a gondosan kidolgozott részletek teszik, hogy minőségérzet terén az Audi prémiumkategóriás vetélytársai felett áll. Akármilyen elcsépelt is, a belső tényleg sportosan elegáns. Persze ezek a látványos, integrált fejtámlás, fűthető és szellőztethető, elektromosan mozgatható és memóriafunkciós S Line sportülések felárasak, mint megannyi más a tesztautóban: radaros követésitávolság- és sebességtartó automatika, holttérfigyelő, aktív sávtartó berendezés, head-up display, LED-es fényszórók, éjjellátó berendezés, 360 fokos panorámaképet nyújtó tolatókamera-rendszer és parkolóasszisztens. A legszebb az egészben, hogy a temérdek szolgáltatás és a csúcstechnika ellenére a kezelés magától értetődő. Az opciós kézírás-felismerő felülettel ellátott MMI vezérlőegységet egyszerű használni. A menürendszer felépítése logikus, sok minden azonban a multifunkciós kormányról is elérhető. A 2,9 méteres tengelytáv jóvoltából az utastér helykínálata nagyvonalú, bár a tetővonal hátul beszűkíti a fejteret, a masszív kardánalagút miatt pedig középen ülni nem leányálom. A csomagtartó szabályos alakú, mély és széles, de kissé lapos téglatest, 530 literes mérete az 5-ös BMW-nél tízzel nagyobb, az E-osztályos Mercedesnél tízzel kisebb.

Az A6-os vonalai élesebbek a korábbinál, a LED-es első és hátsó lámpák, illetve a futófényes indexek pedig tovább erősítik a technokrata megjelenést. Mégis, Audi-fanatikusnak kell lenni ahhoz, hogy messziről felismerjük a frissített A6-ost.

Jóllehet az eladások túlnyomó részét a négyhengeres 2.0 TDI változatok teszik majd ki, a felső középkategóriás sportlimuzin azonban a sokhengeres motorokkal lesz valódi prémiumautó. Például a tesztelt 3,0 literes, V6-os dízel futáskultúrája roppant kifinomult, miközben kellemesen erélyes hangon gurgulázik. Az Audi Drive Select menetdinamika-szabályzó gazdaságos vagy komfortos programjában sem érezni tompának, dinamikus üzemmódban pedig egészen harapós, élénken reagál a gázadásra és fürgén pörög fel.

Mivel ezen a szinten a koronakerekes quattróhoz állandó négykerék-hajtás dukál, teljesítményét magabiztosan a talajra viszi, és bivalyul megy az Audi: az 1,8 tonnás nagyvad álló helyzetből 5,5 másodperc alatt ugrik százra, és bármilyen tempónál is adunk egy kövérebb gázt, intenzív gyorsulás a válasz.

A hétfokozatú duplakuplungos automata váltó pedig jó ritmusban és villámgyorsan kapcsolgat. Az 5,1 literes laboratóriumi álomfogyasztás viszont szédítően merész. Nekem 6,5 l/100 km volt a legjobb napi érték, amit a fedélzeti számítógép jelzett, de inkább a 7-8 liter feletti fogyasztás jellemző. Úgyhogy tesztünk végén kereken 8,0 literes átlagot számoltunk, ami egy ilyen autótól nem rossz (csak nagyon távol áll a gyári értéktől).

A „négykerekes” A6-os pedig mostoha időjárási körülmények között is magabiztosan fogja az utat, s az eleve dinamikus beállítottságú összkerékhajtás jóvoltából a kanyargós szakaszokon sportosan vezethető. Ráadásul az opciós adaptív légrugózás dinamikus menetprogramban bekeményít, minimálisra csökkentve a karosszéria oldaldőlését. Mondjuk a hazai útviszonyokhoz előnyösebb a komfort állás, így az úthibák többségét szépen tompítja a futómű. Ezért is jó az egyéni program: saját ízlésünkre szabhatjuk az autó karakterét: a motor/váltó automata üzemmódban jól alkalmazkodik a vezető pillanatnyi elvárásaihoz, a futómű lehet komfortos, az összes többi pedig sportos.

Összegzés

A 3,0 literes V6-os dízelmotorral, quattro összkerékhajtással és sok extrával lesz ízig-vérig felső középkategóriás prémiumautó az Audi A6-os. Szinte mindent tud, amit a technika mai állása szerint lehet, persze így 16 helyett már 30 millióba kerül.