Megélénkült a panelpiac is

Ha vesznek is fel hitelt, minél kevésbé szeretnének eladósodni. Elkezdik az életüket „kicsiben”, és majd később költöznek nagyobb, frekventáltabb környéken fekvő lakásba. A babakocsi és a nagybevásárlás miatt fontos, hogy legyen lift, és a régi bérházakban ez korántsem mindenhol adott. Szeretnének külön nappalit, hálót, gyerekszobát, és a ház közvetlen közelében parkolni – sorolják az ingatlanértékesítők a potenciális panelvásárlók érveit. Sokan közülük Budapestre költöző fiatalok, párok gyerekkel vagy nem sokkal gyerekvállalás előtt, vagy idejük zömét a munkahelyükön töltő, karrierjük elején járó egyedülállók, akik nem számíthatnak jelentős anyagi segítségre szüleiktől az egzisztenciateremtéshez.

Csaknem félmillió hirdetés közül országosan 12 ezer eladó panelt kínálnak a tulajdonosok az Ingatlan.com weboldal adatbázisa szerint. Budapesten 6400-an, Debrecenben hatszáznál valamivel többen, Szegeden csaknem négyszázan, Kecskeméten 120-an szeretnének vevőt találni ingatlanukra. Szakemberek szerint egyes területeken a panellakások már kelendőbbek, és áruk is nagyobb ütemben nő, mint például a frekventált budapesti kerületek téglalakásaié, amelyek az elmúlt hónapokban akár napok alatt elkeltek.

Az Otthon Centrum (OC) idei első félévre vonatkozó statisztikái szerint míg a Belvárosban 10-15 százalékkal, addig a III., IV., IX., XVIII. és XXIII. kerület egyes részein több mint 15 százalékkal emelkedett a panelek ára 2014-hez képest.

„Ennek egyik oka, hogy a válság miatt az ilyen típusú ingatlanok ára drasztikusabb mértékben csökkent, így bőven van hova növekedni. A másik fontos faktor, hogy sokan szállnak be most a lakáspiacra befektetőként, azaz keresnek helyet annak a pénznek, amit már nem éri meg bankban, állampapírban tartani. A panelpiacon pedig alacsonyabb a belépési korlát, mint a téglalakások esetében. Ebben a szegmensben 10, vidéken akár 5-6 millió forint is elegendő lehet a vásárláshoz” – mondta lapunknak Déry Attila, az Otthon Centrum (OC) vezető elemzője.

A tapasztalatok szerint egyébként a panelek 10-15 százalékos ingatlanpiaci súlya az elmúlt évek visszaesése ellenére sem változott, és várhatóan hosszú távon sem fog. Ingatlanpiaci alaptézis az is, hogy a panelek mindig olcsóbbak lesznek, mint a téglalakások, és az ilyen építési típusú ingatlanra szavaz majd az, aki a lehető legnagyobb alapterületet szeretné kapni a pénzéért.

Mindazonáltal az árak ilyen mértékű emelkedése biztosan nem lesz tartós, az Déry Attila becslése szerint harmadára – azaz 5 százalék körülire – csökkenhet a következő években.

„Immár vidéken is drágulnak a panelek, de ennek ütemét és végét egyelőre nehéz lenne megjósolni. Mindenesetre tér bőven van, hiszen a reálárak még mindig jóval a válság előtti szinten találhatók” – hívta fel a figyelmet Rutai Gábor, a Duna House (DH) elemzési vezetője is. A forgási sebességből látszik, hogy valamivel lassabb a vidéki piac, de a korábbiakhoz képest így is rendkívüli mértékű a javulás. Budapesten a XIV., III., XV. és XI. kerületek lakótelepei számítanak a legnépszerűbbnek.

„Sok múlik majd a banki gyakorlaton, de a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) mindenképp tovább élénkítheti majd a keresletet – várhatóan minden szegmensben –, hiszen feltehetőleg lesznek olyan pénzintézetek, amelyek beszámítják a támogatást a minimális 20 százalékos önerőbe, így szinte minimális saját tőkével lehet majd hitelre vásárolni” – tette hozzá Rutai Gábor.

A Duna House idei statisztikái szerint egyébként nagy a szórás a panelpiacon: míg Békéscsabán a négyzetméter-átlagár 115 ezer forint, és csaknem 8 hónapba telik eladni egy panelt, addig a főváros XV. kerületében egy négyzetméter 210 ezer forint, az értékesítési idő pedig 55 nap. A forgalmasabb területek közül leggyorsabban – 28 nap alatt – a zuglói panelek kelnek el, négyzetméterenként negyedmillió forintnál is drágábban. Miskolcon 96, Pécsett 130, Debrecenben átlagosan 175 ezer forintot kell lakásvásárlásra szánnia annak, aki panelben gondolkodik.

Míg a tavalyi év első fél évében összesen 45 700 tranzakció zajlott a piacon, idén 68 300, azaz a növekedés csaknem 50 százalék. Az eddigi eredmények alapján év végére a piac, számolva a CSOK hatásaival is, megközelítheti a 150 ezres szintet – olvasható a DH elemzésében.

Míg a tavalyi év első fél évében összesen 45 700 tranzakció zajlott a piacon, idén 68 300, azaz a növekedés csaknem 50 százalék. Az eddigi eredmények alapján év végére a piac, számolva a CSOK hatásaival is, megközelítheti a 150 ezres szintet – olvasható a DH elemzésében. -->