Összevesztek a pénzügyminiszterek

Eredmény és nyilatkozat nélkül szakították félbe éjféltájt az euróövezeti pénzügyminiszterek Görögországról szóló ülését. A délután háromkor kezdődött egyeztetésnek kellett volna döntenie arról, elfogadják-e a valutaunió országai az athéni kormány adósságkonszolidációval kapcsolatos tervét, ám a kiszivárgott hírek szerint nemhogy közeledtek volna az álláspontok, de újabb árkokat is kiástak a tizenkilencek.

A délután folyamán röppent fel például az a hír, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt javasolta: vagy sürgősen módosítsák a görög parlament által szombaton hajnalban jóváhagyott reformtervet, vagy Görögország legalább öt évre hagyja el az euróövezetet. A Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitung értesülését a berlini kormány nem erősítette meg, cáfolták annak az egyoldalas papírnak a létezését is, amely felvázolta a fiskális szigor legkövetkezetesebb európai képviselőjének ötletét, ahogy azt is, a javaslatot Schäuble felvetette volna a brüsszeli egyeztetésen. Később azonban kiderült: Angela Merkel kancellár és helyettese, Sigmar Gabriel is elutasította a görögök blöffszerű felvetéseihez méltó javaslatot. (Gabriel éjféli Facebook-posztjában egyenesen azt írta: a görögök időleges kilépése az euróövezetből csak akkor elképzelhető, ha a görögök is így itélik jobbnak – vagyis kizárta a kizárást.)

Azért is nehezen elképzelhető a javaslat véghezvitele, mivel ezt gyakorlatilag minden nyilatkozó kivitelezhetetlennek tartja. Nem derült ki persze, hogy Schäuble az euró megtartásával zárná ki a görögöket a valutaunióból, vagy a drachmát látná szívesen a dél-európai országban, ahogy az sem, milyen jogi alapon intézné a „szünetet”.

A jogi csűrcsavar kapta a főszerepet néhány órával később is, amikor kiszivárgott: a finn koalícióból való kilépéssel fenyegetnek a Finnek (korábban Igazi Finnek néven megismert euroszkeptikus és bevándorlásellenes párt) arra az esetre, ha Helsinki beleegyezik a harmadik görög mentőcsomagba. A vétó jelentőségét némileg árnyalja, hogy az állandó euróövezeti mentőalap, az ESM (ebből kérne Athén pénzt újabb három évre) szabályai szerint egy mentőcsomag elfogadásához elég, ha a jóváhagyó „részvényesek”, vagyis a tagországok tulajdonrészének aránya eléri a 85 százalékot. A blokkoláshoz tehát 15 százalékra van szükség, a finneknek ehhez képest 1,7852 százalékuk van, vagyis több tagországot kell maguk mellé állítaniuk. A harmadik mentőcsomag ellenzői – és/vagy a Grexit – támogatói között tartják még számon Szlovéniát és Szlovákiát, illetve a balti államokat. Németország pedig önmagában is vétózni tudja a mentőcsomagot – Schäuble tervének negatív fogadtatása után azonban kérdéses, Angela Merkel hogyan lép. A kancellárt már így is keményen bírálják mindkét oldalon: párttársai engedékenysége, az európai közvélemény pedig szigora miatt.

A berlini kormány helyzetét az sem könnyíti, hogy az már a tárgyalás kezdete előtt is világos volt: az EU másik „motorja”, Franciaország teljes mellszélességgel áll ki a görög mentőcsomag mellett. Úgy tudni, a párizsi kormány szakértői az athéni javaslatcsomag kidolgozásában is részt vettek, és nem csak a Manuel Valls vezette kabinet tagjai, de szokatlan módon még az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős francia tagja, Pierre Moscovici is a megegyezésre szólított fel minden felet.

Az ülés félbeszakításakor láthatóan nagyon messze voltak egymástól az álláspontok, a nyilatkozatokból még az sem világlott ki, hogy vasárnapra megoldás születhet-e az ügyben. (Ehhez képest Jeroen Dijsselbloem holland politikus, a tanács elnöke pénteken még arról beszélt: akár aznap előzetes értékelést tudnak adni a görög reformtervről. Ebből csak annyi lett, hogy közölték: tárgyalásra érdemes a 13 oldalas dokumentum.)

A pénzügyminiszterek vasárnap 11 órakor folytatják, és sok idejük nincsen: délután négykor ugyanis már az euróövezeti állam- és kormányfők ülnek össze, hogy véglegesítsék a megállapodást. Ha azonban nem jutnak dűlőre, azt a találkozót akár rendkívüli EU-csúcs is követheti, a tervek szerint délután hatkor. Korábbi nyilatkozatok alapján arra lehet következtetni, hogy ezt cak abban az esetben tartják meg, ha a döntés tárgya a görögök euróövezetből való kilépése.