A hétfőn összeülő uniós szakminiszterek mellett tüntetnek a tejtermelők

Egyelőre nehéz megmondani, hogy miként fognak dönteni az uniós tagországok miniszterei hétfőn Brüsszelben, ám az uniós halászati és mezőgazdasági tanács rendkívüli ülésének szeptember 7-i fordulójától az egész kontinens tejtermelői azonnali és hatékony lépéseket várnak. Az uniós szakminisztereken közvetlen politikai nyomás is lesz, tanácskozásuk idejére ugyanis a tejtermelők európai szintű megmozdulást hirdettek, vagyis míg odabent a tárcavezetők tárgyalnak, kinn számos tagállam gazdái tartanak – valószínűleg meglehetősen látványos – demonstrációt.

A gazdák türelmetlensége érthető: a tej felvásárlási ára óriásit zuhant az elmúlt évben. Magyarországon a tej ára 2014 februárjában volt a legmagasabb, literenként 114 forint, azóta folyamatosan csökkent, jelenleg 70-75 forint körül alakulnak a szerződött árak. Az azonnali piaci, úgynevezett spot árak még ennél is mélyebb repülésben vannak, itt már csak 60-65 forintot lehet kapni a tej kilójáért. Ezeken az árszinteken már lehetetlen magyar viszonyok között nyereséget termelni, ez még a több okból hatékonyabb nyugati szereplőknek sem sikerül.

Az olcsóbbá váló alapanyag olcsóbb tejtermékeket is hozott, így a feldolgozók sem örülhetnek. „Tény, hogy olcsóbbá vált a nyers tej, ám ezzel párhuzamosan a tejtermékek piaci ára is jelentősen csökkent. A trappista árán is látszik ez: követte a tej árának mozgását” – mondta el a Világgazdaságnak Edouard Damas, az Óvártej Zrt. igazgatója, aki szerint „ha sír a gazda, az nekünk, feldolgozóknak sem jó”.

A cégvezető a probléma fő okát az uniós túltermelésben látja, a megoldás pedig valamilyen formában a piacon lévő árumennyiség csökkentése lenne. „Ez lehet az export ösztönzése vagy a termelés csökkentése, bár ez utóbbi nem tetszene senkinek. A harmadik megoldás az lenne, ha például tejport vagy sajtot lehetne támogatással tárolni. Természetesen felmerül még a többletfogyasztás is, vagyis ha az európaiak több tejet és tejterméket fogyasztanának, ám ez nem megy egyik napról a másikra” – tette hozzá az igazgató.

Kérdés, hogy az uniós miniszterek mit tudnak tenni. Nehéz megmondani, hogy a jelen helyzetben mi az, ami reálisan várható az EU-tól – jegyezte meg Harcz Zoltán. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint az ülés idején zajló tüntetések minden bizonnyal nyomást helyeznek az uniós szakminiszterekre, ezért valamilyen tervezettel elő kell állniuk.

Harcz leszögezte: a javaslatnak olyannak kell lennie, amely azonnal képes a tej felvásárlási árát megemelni. Itt szóba jöhet a szakember szerint a már a magántárolási támogatás kiszélesítése a sajtok esetében, az intervenciós árak megemelése, valamint az export ösztönzése támogatásokkal. „Mindegyik megoldás jelentős összegekbe kerül, ám egyelőre kétséges, hogy az európai intézményrendszer milyen forrásokat tud a megoldás érdekében megmozdítani. Az is fontos tényező, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) miatt nem lehet jelentős piaci beavatkozásokat végrehajtani” – mondta.

Az ügyvezető igazgató kifejtette: további gond, hogy az európai túltermelés hatására a tejkibocsátás nem lassult le, sőt továbbra is nő. Általában évente 1,5-2 százalékkal nő a világ tejtermelése, ám most politikai és gazdasági okok miatt csökkent a fogyasztás.

A tejpiac szezonalitása azonban nem változott meg, továbbra is várható, hogy az év végével, ahogyan mindig, idén is felpörög a tejtermelés, és -feldolgozás. „Ezzel párhuzamosan óriási készletek is lesznek, mire januárban visszaesik a kereslet. Erre jön a szokásos áprilisi és májusi tejtermelési többlet, amely a tehenek biológiai ciklusából adódóan minden évben bekövetkezik. Ha tehát az idei őszön nem oldódik meg a tejpiaci válság, akkor 2016 első felében nagyon nehéz helyzettel nézünk szembe” – figyelmeztetett a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Globális túlkínálat

Az árcsökkenés mögött a túlkínálat áll, amelynek fő oka a már több mint egy éve tartó orosz élelmiszer-embargó. A tavaly augusztusban bejelentett tilalom életbe léptetését követően az uniós feldolgozók az eredetileg Oroszországba szánt felesleget más tagországokban igyekeztek értékesíteni, így például a közvetlenül alig exportáló Magyarország a nyugati tejdömping miatt szenvedett. Szóba jött még a harmadik országokba irányuló export is, ám ezt kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az évekig a globális tejpiac fő motorjának számító kínai tejporkereslet jelentősen visszaesett idén.