Drága a lakossági állampapír

Sokba kerülhet az adófizetőknek, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a lakossági állampapírok értékesítését erőlteti, az intézmények számára is elérhető értékpapírok kibocsátását viszont visszafogja.

A lakossági állampapírokon ugyanis egyre nagyobb a felár az intézményiekhez képest. Az egyéves referenciahozam már a fél százalékot sem éri el, a hat hónapos pedig mindössze 0,36 százalék. Az azonos futamidejű lakossági állampapírokon ehhez képest több mint 2 százalékpontnyi felár van, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) kamata 2,75, a Féléves Kincstárjegyé (FKJ) pedig 2,5 százalék a héten, sőt most is ugyanilyen magas bónusszal hirdette meg az értékpapírokat az ÁKK. A magas kamat mellett ráadásul értékesítési jutalékot is fizet a lakossági állampapírok forgalmazóinak az állam, amelynek mértéke lapunk információi szerint 1 százalék.

A legsikeresebb lakossági állampapír az idén a KKJ, ebből a bruttó értékesítés szeptember közepéig meghaladta az 1240 milliárd forintot, vagyis hetente körülbelül 34 milliárd forintnyit adott el az állam. Az év elején még 2,5 százalékos kamattal árulták az egyéves lakossági állampapírt, akkoriban az egyéves diszkontkincstárjegyek (dkj) hozama 1,8 százalék körül volt. A dkj-hozamok időközben csökkentek, az ÁKK azonban a KKJ-kamatok megemelése mellett döntött, februárban 3 százalékosra ugrott a kamat, ezt csak júniusban mérsékelték a jelenlegi 2,75 százalékosra. Az idén eladott KKJ-n így az államnak az értékesítési jutalékot is beszámítva már több mint 48 milliárd forintnyi költsége van.

A nagyrészt intézményeknek eladott egyéves dkj-ból csak feleannyit értékesítettek, mint a KKJ-ból, összesen 620 milliárd forintnyit, ezen viszont mindössze 8,4 milliárd forintnyi kamatköltség van az idén, vagyis az intézményi finanszírozás nagyjából harmadannyiba kerül, mint a lakossági. Ahogy nő a felár a kétféle állampapír között, úgy lesz egyre drágább a lakossági finanszírozás az intézményihez képest, jelenleg egy átlagos héten eladott lakossági KKJ-k után csaknem 1,3 milliárd forintnyi költsége keletkezik az államnak évente, ha ugyanezt a mennyiséget egyéves dkj-ból adnák el, a legutóbbi aukció átlaghozamával számolva csupán 180 millió forintnyi kamat keletkezne.

Jelenleg 1500 milliárd forint fölött van már a KKJ volumene, az összes lakossági forintállampapírból pedig több mint 3100 milliárd forintnyit értékesítettek augusztus végéig. A lakossági finanszírozás mértékének növeléséhez pedig annak drágasága ellenére is ragaszkodik az államadósság-kezelő, nemrég kiadott közleménye szerint „a belföldi kisbefektetők növekvő részesedése kompenzálja a csökkenő külföldi részvételt, és biztosítja a több lábon állást, ezzel jelentősen biztonságosabbá teszi a finanszírozást”.

A szakértők szerint azonban intézményi keresletben sem lenne hiány, amivel olcsóbb lehetne a finanszírozás. Éppen a likviditásbőség az, ami miatt a rövid állampapírok hozama bőven az 1,35 százalékos alapkamat alatt van már – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az intézményi piac is könnyedén felszívna  még 35 milliárd forintnyi állampapírt hetente. Az állam viszont az intézményeknek egyre kevesebb rövid lejáratú papírt kínál fel, az egyéves dkj-aukciókon az év első felében szokásos 40 milliárdról 25 milliárdra csökkent a felkínált mennyiség.

Ez persze érthető, hiszen így a pénzügyi cégek kénytelenek a hosszabb lejáratú állampapírok felé fordulni. Az is igaz viszont, hogy ha azt a nagyjából 1500 milliárd forintnyi KKJ-t, amit a lakosság tart, az intézményeknek próbálnák eladni, nőnének a diszkontkincstárjegy-hozamok, teljesen tehát nem nyerhetné meg az állam egy ilyen átállás során a kamat- és jutalékkülönbözetet.

A hosszú papírokat kannibalizálja

A magas kamatú KKJ nemcsak drágíthatja a finanszírozást, de a hosszú lakossági állampapírok piacát is rontja. A 2018-ban lejáró Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) aktuális kamata például a jelenlegi kamatperiódusban már csak 2,33 százalék. A BMÁK ilyen KKJ-árazás mellett nem valószínű, hogy hosszú karriert futhat be, hiszen a sorozat kamata is az egyéves dkj-hoz igazodik, és a felár a hároméves kötvénynél 1,25, a 2020-ban lejárónál 2, a 2024-es kifutásúnál pedig 2,5 százalék, vagyis egyedül a kilenc év múlva lejáró kötvénynél magasabb valamivel, mint az egyéves lakossági állampapírnál. A 2024-es BMÁK-ot azonban így sem feltétlenül éri meg megvásárolni, hiszen fix kamatozású, tízéves normál államkötvényt valamivel magasabb kamattal lehet most találni.