Megerősítette Per Jansson, a svéd jegybank (Riksbank) alelnöke egy stockholmi sajtóbeszélgetésen, hogy szükség lehet a devizapiaci beavatkozásra. A jegybank a múlt héten változatlanul hagyta a mínusz 0,35 százalékos irányadó kamatot, de 65 milliárd koronával, összesen kétszázmilliárd koronára duzzasztotta a jövő nyárig tartó értékpapír-vásárlási programját abban a reményben, hogy ennyi is elég lesz az eurózónából érkező hatások ellensúlyozására. Ám Jansson friss nyilatkozata arra utal, hogy esetleg mégsem. Az EKB által október 22-én beharangozott lazítási tervek nyomán a korona erősödésnek indult ugyanis.
Ezt azért akarja mindenképpen megállítani a Riksbank, mert 2013 óta küzd a deflációval. Idén az első kilenc hónapból csak négyben emelkedtek az árak, egy-két tizedszázalékkal, a többiben csökkentek. Szeptemberben 0,1 százalékos éves áremelkedést rögzítettek, amely nagyon messze esik a kétszázalékos inflációs céltól. Ráadásul a svéd jegybank egyfajta támpont is a társintézmények számára: 2010 és 2011 között 0,25 százalékról két százalékra vitték fel a kamatot abban a hiszemben, hogy vége a válságnak, de ez bizonyult a deflációhoz vezető legrövidebb útnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.