Lehetőség az infrastruktúra fejlesztésére

Az Európai Unió egyik kiemelt célja egy olyan transzeurópai közlekedési hálózat létrehozása, amely kelettől nyugatig és északtól délig behálózza az egész kontinenst. Ez a hálózat biztonságosabb, zökkenőmentesebb és gyorsabb utazást biztosíthat minden közlekedési móddal, hogy a polgárok és a vállalkozások szabadon élhessenek a határok nélküli Európa előnyeivel. A jelenleg helyenként hézagos – vagy egyenesen hiányzó – infrastruktúrák fejlesztése egyúttal elősegítheti a fenntarthatóbb közlekedési módok, a vasút és a belvízi hajózás vonzóbbá és versenyképesebbé tételét is. Fontos érv ez manapság, amikor a közlekedés az Európai Unió üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy egynegyedéért felelős.

Azt azonban nem hihetjük, hogy a célokat áldozatok nélkül elérhetjük: 2020-ig legalább 250 milliárd eurós beruházásra lenne szükség a legjelentősebb és legzsúfoltabb útvonalszakaszok megújításához. A tagállami és uniós források önmagukban nem tudják fedezni ezt a forrásigényt, főként azért, mert az elmúlt években lassult a beruházások üteme gazdaságainkban, ami fékezi az európai fellendülést. E megfontolások alapján tett javaslatot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozására, amely 2017-ig legalább további 315 milliárd eurónyi beruházást szeretne mozgósítani a közlekedési infrastruktúrákba. Az alap felállítása mostanra operatív szakaszba ért.

Ezenfelül az EU az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül 2020-ig több mint 24 milliárd eurót szeretne beruházni közlekedési projektekbe, amelyből legalább 1 milliárd eurót Magyarország számára irányzott elő. Az idei év júniusában kiválasztottuk az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében uniós támogatásban részesülő első 276 projektet; Magyarország 138 millió euró támogatást kap a Kelenföld és Százhalombatta közötti vasútvonal korszerűsítésére. Ha ez megvalósul, akkor a projekt javítani fogja mind a szolgáltatás minőségét, mind pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés esélyeit az érintett régióban. (Más projektek mellett a budapesti repülőtér vasúti összeköttetése is részesül támogatásban.)

De tudjuk, hogy további lépésekre van szükség, ezért az EU nemrég hirdette meg második pályázati felhívását. Kiemelten fontos, hogy Magyarország megfelelő projekteket nyújtson be az ország számára előirányzott pénzügyi támogatás fennmaradó részének lehívásához. Ez már csak azért is kulcskérdés, mert a 2016 végéig nem allokált forrásokat megfelelő pályázat hiányában a bizottság a többi tagállam rendelkezésére bocsátja. Magyarországon az infrastruktúrák minősége és sűrűsége is elmarad az uniós átlagtól, ezért nem szabad elmulasztani a kínálkozó lehetőséget e hiányosság orvoslására és az ország egységes piacba történő jobb integrációjára.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz ugyanakkor nemcsak a vasútvonalakról és új vízi útvonalakról szól: mint minden beruházás, egyúttal a növekedés és a munkahelyteremtés eszköze is, ami minden magyar polgár érdekeit szolgálja.

A pályázati felhívás kiemelt hangsúlyt helyez az innovációra és az új technológiákra, így segítve elő az egyéb prioritásokkal – többek között a digitális egységes piaccal – kialakítandó szinergiákat. Így olyan projektek is részesülhetnek finanszírozásban, amelyek intelligens közlekedési rendszerek vagy olyan forgalomirányítási rendszerek kiépítésére irányulnak, mint amilyen az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer vagy az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer. Magyarország számára kiváló alkalom lehet ez arra, hogy az innovatív közlekedés terén felzárkózzon azokhoz az országokhoz, amelyeknek sokkal jobb az infrastruktúrájuk.