Rogán: 15 ezer bevándorlót és családjaikat küldenék Magyarországra

Órákon át kérdezik a kormányt a mai parlamenti ülésen, majd a holnapra tervezett szavazásokat készítik elő - a terv szerint éjszakába fog nyúlni az ülés. A képviselők átírhatják az állami földvagyont érintő - júniusban alaptörvényellenesnek minősített -  törvénymódosítást, továbbá dönthetnek több hatósági illeték eltörléséről is.

A nap első felszólalásában - miután a nemrég elhunyt Herbst János volt fideszes országgyűlési képviselőre emlékeztek a képviselők - Rogán Antal beszélt a tegnapi EU-török csúcsról és a menekülthelyzetről. A magyar kormány támogatta a Törökországnak adott 3 milliárd eurós segítséget (amelyből két év alatt 18 millió euró lesz a magyar rész), a kötelező betelepítési kvótát azonban nem, azt a visegrádi országok el is tudták érni, hogy ebből kimaradhassunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a már ideérkezettekre ne kelljen gondolni, az EU továbbra is kvótákat tervez. Rogán úgy számol, hogy 15 ezer bevándorlót és családtagjaikat szeretnék Magyarországra küldeni. Később arról is beszélt: egy bevándorló ellátása 130 ezer forintjába kerül Magyarországnak.

A fideszes Németh Zsolt azt tette hozzá ehhez: továbbra is kérdéses, hogy Törökország lezárja-e a határait, az EU felelőssége a határvédelemben nem csökkent. Az MSZP-s Tóth Bertalan úgy reagált: nemzetállami megoldásokkal nem lehet megoldani a menekültválságot, közös uniós szabályozásra van szükség. Schiffer András (LMP) szerint az egyedüli lépések politikája nem vezet Magyarország számára sehová, a kérdés az, hogy az EU képes-e megkülönböztetni menekülteket, gazdasági bevándorlókat és terroristákat. A jobbikos Gyöngyösi Márton is üdvözölte a megállapodást, de ő azt kérte, hogy saját állami megoldást találjanak a menekültek kirekesztésére, például egy magyar-román határzárat.

A napirend előtti felszólalások után az interpellációs blokk következik összesen két órában, majd az azonnali kérdések és válaszok hangozhatnak el.

Önök azt ígérték, hogy két hét alatt rendet tesznek. Hányszor két hét kell? - ezt a kérdést tette fel a jobbikos Szilágyi György. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a kormány beváltotta az ígéretét, ma az emberek nagyobb biztonságban élnek Magyarországon. A Jobbikból Apáti István ugyanezzel a címmel interpellált, de ő a droghelyzetről kérdezett. Neki Kontrát Károly azt válaszolta: jelenleg csak egy olyan illegális anyag van forgalomban Magyarországon, amely nem minősül nyilvántartásba vett anyagnak, nemsokára azonban ez is nyilvántartásba lesz véve.

Most, hogy megbukott a magáncsőd, hajlandóak végre változtatni a szabályokon? - ezzel a címmel adott be interpellációt az LMP-s Schmuck Erzsébet. Szerinte nem csak az a probléma, hogy túl szigorúak a magáncsőd feltételei, az sem garantált, hogy aki ezt választja, annak garantált marad a lakhatása. Völner Pál államtitkár azt felelte erre: nincs alapja annak az állításnak, hogy a magáncsőd megbukott volna. Máig 147 személy nyújtott be kérelmet magáncsődeljárásra, október végéig 1756 érdeklődőt regisztráltak összesen - sorolta.

Lukács Zoltán (MSZP) az orvoselvándorlásról és a tatabányai kórház rossz helyzetéről interpellált. Rétvári Bence azt mondta neki: "nyilván nagyon sok orvosban akkor szakadt el a cérna, amikor nemhogy nem nőtt a fizetésük, hanem csökkent az MSZP-kormányok alatt".

Dolgozik-e a kormány Paks2 alternatíváin, vagy mindent egy lapra tesz föl? Ezt kérdezte Szél Bernadett (LMP) Lázár Jánostól. "Három sárga lap a magyar kormánynak is kijár, de a vége akár még piros lap is lehet" - mondta. A fociban ugyan csak a 2006-os vb-n láthattunk olyan, hogy egy meccsen három sárga lapot kap egy játékos, a képviselő viszont itt a brüsszeli vizsgálatokra utalt. Lázár azt válaszolta neki: a magyar szuverenitás egyik legfontosabb alapja az energiafüggetlenség kérdése. Az LMP-s képviselő szerint az atomenergia megtartásával a '30-as években 75 százalékkal drágulhat az áram, Lázár viszont úgy számol, hogy most drágulna közel háromszorosára, ha lemondanák a paksi bővítést.

Az LMP-ből Sallai R. Benedek arról interpellált: mikor ismerhetik meg a gazdálkodók a földprivatizáción földeket vásárlók kilétét? Gyakran csak egy tárcsaszámot mondanak be, ki lesz a nyertes, a magyar társadalom pedig nem járhatja végig a 3200 települést, hogy megnézze kifüggesztve, kik vásárolnak - tette hozzá. Nagy István államtitkár szerint nincs probléma, lehetetlen eltitkolni egy ingatlan tulajdonosát.

A vasútnak van téli, nyári menetrendje, ennyi változás mindig benne van - ezt mondta Fónagy János, amikor az LMP-s Schmuck Erzsébet a vasúti járatritkításokról kérdezett. Azt is hozzátette: a menetrendet nem a kormány állapítja meg, hanem a Magyar Államvasutak. Hozzátette: Budapest és Tatabánya közt gyakrabban közlekednek a vonatok, Székesfehérvár felé hosszabban közlekednek a járatok, és több ütemes járat lesz Győr felé is.

A kormány azt kérte, hogy még a héten, kivételes eljárásban tárgyaljanak az új NAV-törvényről. Ahhoz, hogy ez így lehessen, négyötödös többségre volt szükség - végül 116 igen mellett 32 nem szavazat érkezett, így már holnap dönthetnek. A javaslattal a NAV-ot gyakorlatilag betolják az NGM alá - a minisztérium szerint ügyfélbarátabbá teszik az adóhivatalt ezzel.

Az első ülésnap végén a holnap elfogadni tervezett előterjesztések bizottsági jelentéseit vitathatja meg a Ház.

Elsőként az állami földvagyon kezeléséről szóló, az Alkotmánybíróság által júniusban visszaküldött törvénymódosításon változtathatnak. A kormányoldal javaslatára az előterjesztés előhaszonbérleti jogosultság eltörlésére, valamint a védett természeti területekre vonatkozó részei maradhatnak meg. Szóba kerül több hatósági eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetése is. Változhatnak továbbá a kéményseprő-ipari tevékenységről, a szerencsejátékról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályok, de módosítás várható a szabálysértési mellett oktatási, honvédelmi és energetikai törvényekben is.

Önök azt ígérték, hogy két hét alatt rendet tesznek. Hányszor két hét kell? - ezt a kérdést tette fel a jobbikos Szilágyi György. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a kormány beváltotta az ígéretét, ma az emberek nagyobb biztonságban élnek Magyarországon. A Jobbikból Apáti István ugyanezzel a címmel interpellált, de ő a droghelyzetről kérdezett. Neki Kontrát Károly azt válaszolta: jelenleg csak egy olyan illegális anyag van forgalomban Magyarországon, amely nem minősül nyilvántartásba vett anyagnak, nemsokára azonban ez is nyilvántartásba lesz véve.

Most, hogy megbukott a magáncsőd, hajlandóak végre változtatni a szabályokon? - ezzel a címmel adott be interpellációt az LMP-s Schmuck Erzsébet. Szerinte nem csak az a probléma, hogy túl szigorúak a magáncsőd feltételei, az sem garantált, hogy aki ezt választja, annak garantált marad a lakhatása. Völner Pál államtitkár azt felelte erre: nincs alapja annak az állításnak, hogy a magáncsőd megbukott volna. Máig 147 személy nyújtott be kérelmet magáncsődeljárásra, október végéig 1756 érdeklődőt regisztráltak összesen - sorolta.

Lukács Zoltán (MSZP) az orvoselvándorlásról és a tatabányai kórház rossz helyzetéről interpellált. Rétvári Bence azt mondta neki: "nyilván nagyon sok orvosban akkor szakadt el a cérna, amikor nemhogy nem nőtt a fizetésük, hanem csökkent az MSZP-kormányok alatt".

Dolgozik-e a kormány Paks2 alternatíváin, vagy mindent egy lapra tesz föl? Ezt kérdezte Szél Bernadett (LMP) Lázár Jánostól. "Három sárga lap a magyar kormánynak is kijár, de a vége akár még piros lap is lehet" - mondta. A fociban ugyan csak a 2006-os vb-n láthattunk olyan, hogy egy meccsen három sárga lapot kap egy játékos, a képviselő viszont itt a brüsszeli vizsgálatokra utalt. Lázár azt válaszolta neki: a magyar szuverenitás egyik legfontosabb alapja az energiafüggetlenség kérdése. -->