BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rogán: 15 ezer bevándorlót és családjaikat küldenék Magyarországra

A menekültügyről, a kötelező kvótákról és a tegnapi EU-török csúcsról esik sok szó a mai parlamenti ülésen. Este két tucat törvényt készítenek elő a szavazásra.

Órákon át kérdezik a kormányt a mai parlamenti ülésen, majd a holnapra tervezett szavazásokat készítik elő - a terv szerint éjszakába fog nyúlni az ülés. A képviselők átírhatják az állami földvagyont érintő - júniusban alaptörvényellenesnek minősített -  törvénymódosítást, továbbá dönthetnek több hatósági illeték eltörléséről is.

A nap első felszólalásában - miután a nemrég elhunyt Herbst János volt fideszes országgyűlési képviselőre emlékeztek a képviselők - Rogán Antal beszélt a tegnapi EU-török csúcsról és a menekülthelyzetről. A magyar kormány támogatta a Törökországnak adott 3 milliárd eurós segítséget (amelyből két év alatt 18 millió euró lesz a magyar rész), a kötelező betelepítési kvótát azonban nem, azt a visegrádi országok el is tudták érni, hogy ebből kimaradhassunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a már ideérkezettekre ne kelljen gondolni, az EU továbbra is kvótákat tervez. Rogán úgy számol, hogy 15 ezer bevándorlót és családtagjaikat szeretnék Magyarországra küldeni. Később arról is beszélt: egy bevándorló ellátása 130 ezer forintjába kerül Magyarországnak.

A fideszes Németh Zsolt azt tette hozzá ehhez: továbbra is kérdéses, hogy Törökország lezárja-e a határait, az EU felelőssége a határvédelemben nem csökkent. Az MSZP-s Tóth Bertalan úgy reagált: nemzetállami megoldásokkal nem lehet megoldani a menekültválságot, közös uniós szabályozásra van szükség. Schiffer András (LMP) szerint az egyedüli lépések politikája nem vezet Magyarország számára sehová, a kérdés az, hogy az EU képes-e megkülönböztetni menekülteket, gazdasági bevándorlókat és terroristákat. A jobbikos Gyöngyösi Márton is üdvözölte a megállapodást, de ő azt kérte, hogy saját állami megoldást találjanak a menekültek kirekesztésére, például egy magyar-román határzárat.

A napirend előtti felszólalások után az interpellációs blokk következik összesen két órában, majd az azonnali kérdések és válaszok hangozhatnak el.

Az MSZP-s Hiller István a Klik működéséről és a diákok romló teljesítményéről interpellált. Rétvári Bence szerint nagy problémák most sincsenek, legfeljebb egyedi rossz esetek. "Soha nem engedtem volna, hogy egy pesti irodaházból irányítsák Nagykanizsától Mátészalkáig az összes iskolát" - válaszolt Hiller, saját oktatási miniszteri időszakára utalva. Azt is elmondta: épp ma derült ki, hogy a Kliknek nincs sem telefonja, sem internete.

Önök azt ígérték, hogy két hét alatt rendet tesznek. Hányszor két hét kell? - ezt a kérdést tette fel a jobbikos Szilágyi György. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a kormány beváltotta az ígéretét, ma az emberek nagyobb biztonságban élnek Magyarországon. A Jobbikból Apáti István ugyanezzel a címmel interpellált, de ő a droghelyzetről kérdezett. Neki Kontrát Károly azt válaszolta: jelenleg csak egy olyan illegális anyag van forgalomban Magyarországon, amely nem minősül nyilvántartásba vett anyagnak, nemsokára azonban ez is nyilvántartásba lesz véve.

Most, hogy megbukott a magáncsőd, hajlandóak végre változtatni a szabályokon? - ezzel a címmel adott be interpellációt az LMP-s Schmuck Erzsébet. Szerinte nem csak az a probléma, hogy túl szigorúak a magáncsőd feltételei, az sem garantált, hogy aki ezt választja, annak garantált marad a lakhatása. Völner Pál államtitkár azt felelte erre: nincs alapja annak az állításnak, hogy a magáncsőd megbukott volna. Máig 147 személy nyújtott be kérelmet magáncsődeljárásra, október végéig 1756 érdeklődőt regisztráltak összesen - sorolta.

Lukács Zoltán (MSZP) az orvoselvándorlásról és a tatabányai kórház rossz helyzetéről interpellált. Rétvári Bence azt mondta neki: "nyilván nagyon sok orvosban akkor szakadt el a cérna, amikor nemhogy nem nőtt a fizetésük, hanem csökkent az MSZP-kormányok alatt".

Dolgozik-e a kormány Paks2 alternatíváin, vagy mindent egy lapra tesz föl? Ezt kérdezte Szél Bernadett (LMP) Lázár Jánostól. "Három sárga lap a magyar kormánynak is kijár, de a vége akár még piros lap is lehet" - mondta. A fociban ugyan csak a 2006-os vb-n láthattunk olyan, hogy egy meccsen három sárga lapot kap egy játékos, a képviselő viszont itt a brüsszeli vizsgálatokra utalt. Lázár azt válaszolta neki: a magyar szuverenitás egyik legfontosabb alapja az energiafüggetlenség kérdése. Az LMP-s képviselő szerint az atomenergia megtartásával a '30-as években 75 százalékkal drágulhat az áram, Lázár viszont úgy számol, hogy most drágulna közel háromszorosára, ha lemondanák a paksi bővítést.

Az LMP-ből Sallai R. Benedek arról interpellált: mikor ismerhetik meg a gazdálkodók a földprivatizáción földeket vásárlók kilétét? Gyakran csak egy tárcsaszámot mondanak be, ki lesz a nyertes, a magyar társadalom pedig nem járhatja végig a 3200 települést, hogy megnézze kifüggesztve, kik vásárolnak - tette hozzá. Nagy István államtitkár szerint nincs probléma, lehetetlen eltitkolni egy ingatlan tulajdonosát.

A vasútnak van téli, nyári menetrendje, ennyi változás mindig benne van - ezt mondta Fónagy János, amikor az LMP-s Schmuck Erzsébet a vasúti járatritkításokról kérdezett. Azt is hozzátette: a menetrendet nem a kormány állapítja meg, hanem a Magyar Államvasutak. Hozzátette: Budapest és Tatabánya közt gyakrabban közlekednek a vonatok, Székesfehérvár felé hosszabban közlekednek a járatok, és több ütemes járat lesz Győr felé is.

A kormány azt kérte, hogy még a héten, kivételes eljárásban tárgyaljanak az új NAV-törvényről. Ahhoz, hogy ez így lehessen, négyötödös többségre volt szükség - végül 116 igen mellett 32 nem szavazat érkezett, így már holnap dönthetnek. A javaslattal a NAV-ot gyakorlatilag betolják az NGM alá - a minisztérium szerint ügyfélbarátabbá teszik az adóhivatalt ezzel.

Az első ülésnap végén a holnap elfogadni tervezett előterjesztések bizottsági jelentéseit vitathatja meg a Ház.

Elsőként az állami földvagyon kezeléséről szóló, az Alkotmánybíróság által júniusban visszaküldött törvénymódosításon változtathatnak. A kormányoldal javaslatára az előterjesztés előhaszonbérleti jogosultság eltörlésére, valamint a védett természeti területekre vonatkozó részei maradhatnak meg. Szóba kerül több hatósági eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetése is. Változhatnak továbbá a kéményseprő-ipari tevékenységről, a szerencsejátékról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályok, de módosítás várható a szabálysértési mellett oktatási, honvédelmi és energetikai törvényekben is.

Önök azt ígérték, hogy két hét alatt rendet tesznek. Hányszor két hét kell? - ezt a kérdést tette fel a jobbikos Szilágyi György. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a kormány beváltotta az ígéretét, ma az emberek nagyobb biztonságban élnek Magyarországon. A Jobbikból Apáti István ugyanezzel a címmel interpellált, de ő a droghelyzetről kérdezett. Neki Kontrát Károly azt válaszolta: jelenleg csak egy olyan illegális anyag van forgalomban Magyarországon, amely nem minősül nyilvántartásba vett anyagnak, nemsokára azonban ez is nyilvántartásba lesz véve.

Most, hogy megbukott a magáncsőd, hajlandóak végre változtatni a szabályokon? - ezzel a címmel adott be interpellációt az LMP-s Schmuck Erzsébet. Szerinte nem csak az a probléma, hogy túl szigorúak a magáncsőd feltételei, az sem garantált, hogy aki ezt választja, annak garantált marad a lakhatása. Völner Pál államtitkár azt felelte erre: nincs alapja annak az állításnak, hogy a magáncsőd megbukott volna. Máig 147 személy nyújtott be kérelmet magáncsődeljárásra, október végéig 1756 érdeklődőt regisztráltak összesen - sorolta.

Lukács Zoltán (MSZP) az orvoselvándorlásról és a tatabányai kórház rossz helyzetéről interpellált. Rétvári Bence azt mondta neki: "nyilván nagyon sok orvosban akkor szakadt el a cérna, amikor nemhogy nem nőtt a fizetésük, hanem csökkent az MSZP-kormányok alatt".

Dolgozik-e a kormány Paks2 alternatíváin, vagy mindent egy lapra tesz föl? Ezt kérdezte Szél Bernadett (LMP) Lázár Jánostól. "Három sárga lap a magyar kormánynak is kijár, de a vége akár még piros lap is lehet" - mondta. A fociban ugyan csak a 2006-os vb-n láthattunk olyan, hogy egy meccsen három sárga lapot kap egy játékos, a képviselő viszont itt a brüsszeli vizsgálatokra utalt. Lázár azt válaszolta neki: a magyar szuverenitás egyik legfontosabb alapja az energiafüggetlenség kérdése. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.