Az intézmény kedden az MTI-hez eljutatott közleménye szerint mintegy kilenc évnyi építés és több mint egy év előkészület után indult el a németországi Greifswaldban a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése, a Wendelstein 7-X.
A szerkezet a Napban zajló reakciókat földi körülmények között valósítja meg, a szabályozott magfúzió létrehozásához erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát, így állítva elő hatalmas mennyiségű tiszta - üvegházhatást és atomhulladékot nem produkáló - energiát.
Az Európai Uniós fúziós kutatási program egyik alappillérének számító berendezés első kísérleteinek sikeréhez a magyar csapat majdnem egy évtizede fejlesztett, tíz kamerából álló saját intelligens videomegfigyelő-rendszerrel járult hozzá. Az egész berendezés belsejét monitorozó kamerarendszer feladata, hogy megfigyelje a plazmát és megvédje a berendezést az esetleges nem megfelelő működéskor fellépő károsodástól. A rendszer a megfigyelt adatok valós idejű feldolgozása után eredményeit eljuttathatja többek között a berendezés vezérlőrendszerének is, amely a kameraképek alapján szükség esetén biztonsági leállást tud végrehajtani.
A rendszert a magyar kutatók és mérnökök több lépésben szállították ki és szerelték össze, az utolsó komponensek idén januárban érkeztek meg a helyszínre. A kritikus első kísérletnél minden rendben zajlott, így a Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizika Osztályának munkatársai a többi jelenlévő 150 kutatóval együtt boldogan kiálthattak fel az első plazma képei láttán a berendezés vezérlőtermében - derül ki a közleményből.
A Plazmafizika Osztály kutatói jövőre egy másik diagnosztikai berendezést is szállítanak a Wendelstein 7-X-hez. Várhatóan 2016 végén áll össze a helyszínen az az alkáliatomnyaláb-diagnosztika, amelynek terveit tavasszal ismertette a magyar csapat Greifswaldban, és amely a 2017-es kísérletekben nagy valószínűséggel már részt is tud venni.
A közlemény emlékeztet: az 1950-es évektől kezdve számos sztellarátor típusú berendezést épült világszerte, azonban a technikai nehézségek - elsősorban a megfelelő számításokat elvégezni képes szuperszámítógépek hiánya - következtében ezek csak lassan fejlődtek.
A fúziós reaktorok másik típusának, a tokamak berendezések fejlesztése sokkal gyorsabban zajlott, elsősorban az egyszerűbb kialakítás miatt. Ugyan a tokamak ma is az energiatermelő fúziós erőművek kutatásának és építésének fő iránya, a technikai fejlődés mára eljutott arra a szintre, hogy a sztellarátorok - számos előnyös tulajdonságuk miatt - megvalósítható alternatívát jelenthetnek. A tokamak típusból a ma létező legnagyobb berendezés az Egyesült Királyságban található.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.