Durvul a vita az amerikai elnökjelöltségért

Biztonsági kérdések? Szabad fegyverviselés? Harc az Iszlám Állam ellen? Az Egyesült Államok elmúlt heteinek fontos témái mintha nem is léteztek volna a republikánus elnökjelöltek legújabb vitáján. Egyetlen fontos téma volt, amely uralta a vitát: lehet-e olyan elnöke az USA-nak, aki nem az Egyesült Államokban született?

Jól érződött a vitán, hogy a közvélemény-kutatásokban Ted Cruz jött fel stabilan a párton belüli második helyre: a népszerűségi listákat vezető Donald Trump ezúttal szinte csak rá lőtt. Trump már Barack Obamát is megpróbálta hitelteleníteni az előző választásnál azzal, hogy felvetette: nem is amerikai születésű az elnök - Obama akkor előbb bemutatta a születési bizonyítványát, majd születési videójaként levetítette az Oroszlánkirály nyitó jelenetét. Trump most ugyanezt a fegyvert Cruz ellen vette elő - a texasi szenátor Kanadában született, de anyja amerikai állampolgár. Így az alkotmány szerint lehetne elnök, de a kampányban bármikor elő lehet venni a kérdést, hogy valóban nem lennének-e perek és jogbizonytalanság ebből.

Cruz azt állítja: ha igaz volna, amit ellene felhoznak, akkor maga Trump sem lehetne elnök. Igaz, az ingatlanmilliárdos amerikai születésű, de az anyja Nagy-Britanniában született. Ennél a jogi szempontból teljesen értelmetlen és lefutott vitának a legfőbb üzenete az: vége a szinte baráti viszonynak Trump és Cruz között. A két, magát elitellenesként meghatározó jelölt eddig nem igazán támadta egymást a kampányban - most viszont, hogy ők ketten állnak a republikánus népszerűségi listák élén, már változott a hangulat.

Ami a többieket illeti: kemény harc folyik a második helyért, ami jelenleg épp annyira tűnik biztosan Cruzénak, mint amennyire Trumpé az első pozíció. A népszerűségi listákon most harmadik Marco Rubio keményen nekiment Cruznak - a stratégiája világos: akik számára Trump túlságosan populista, azok azt fogják választani, akit a legesélyesebb kihívónak tartanak, ezért kell a második helyet megcélozni egyelőre. Rubio most Cruz 2012-es kampányfinanszírozásával kapcsolatban hozott fel szabálytalanságokat, amire azt a választ kapta, hogy ezek csak rosszul kitöltött papírokat jelentettek.

Jeb Bush, aki újabban már az 5 százalék eléréséért küzd, a nemzetközi politikával próbálta megfogni Trumpot. Szerinte nagyon veszélyes gondolat a muszlimok kitiltása az USA-ból, nem csak a belföldi hatás miatt, hanem azért is, mert így lehetetlen volna összefogni az arab országokkal az Iszlám Állam terroristái ellen. A kevésbé népszerű jelöltek, John Kasich és Chris Christie is ezt az esélyt próbálták megragadni, hogy arról beszéljenek: ők legalább ideiglenesen korlátoznák a szíriai menekültek befogadását. Trump azt válaszolta nekik: le kell állni a politikai korrektséggel.

Az este egyértelmű vesztesének Ben Carson tűnik. Az egykori orvos, aki sokáig a második legnépszerűbb republikánus jelölt volt, szinte semmivel nem tudott kitűnni a vitában. Jól látszik, hogy ha populizmusról van szó, Trump mellett labdába sem rúg, a szakpolitikai kérdésekben pedig kevésbé erős, mint az aktív szenátorok.

A vita előtt egy B-vitát is tartottak, ezen a három kevésbé népszerű jelölt vett részt. Közülük az este győztesének Carly Fiorinát, a Hewlett Packard egykori vezérigazgatóját tartják az elemzők - az ő számára viszont már az számítana sikernek, ha egyáltalán visszakerülne az esélyesebb elnökaspiránsok közé. A következő republikánus vitát két hét múlva tartják, néhány nappal az iowai szavazás előtt.

Az első előválasztást február 1-jén tartják Iowában, majd négy további állam választ még február folyamán. A Huffington Post 33 közvélemény-kutató felmérései alapján úgy számol: Trump párton belüli népszerűsége 37 százalékos, a második helyen álló Cruz 19 százalékot kapna. Rubio épp 10 százalék fölött van, Carson 9, Bush pedig 5 százalékra számíthatna most, a többiek számára az 5 százalék is távoli. Bonyolítja a helyzetet, hogy az elsőként választó Iowában Trumpot és Cruzt alig néhány tizedszázalékra mérik egymástól, igaz, az utána következő New Hampshire-ben már 15 százalékpontos Trump előnye. A demokratáknál még mindig 15 százalékponttal, igaz, csökkenő előnnyel vezető Hillary Clinton egyedül Rubióval áll holtversenyben, bármelyik más republikánust legyőzné a friss felmérések szerint (Trumpnál, Cruznál és Carsonnál is 2 százalékponttal népszerűbb most, Bushnál 5 százalékponttal). A demokratáknál második Bernie Sanderst 7 százalékponttal mérik Trump elé, Rubióval döntetlenre hozzák ki a népszerűségét, a többieket simán verné meg.