Matolcsyék lazítanának

Már nem sokáig hagyja erősödni a forint árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Tegnapi ülésén ugyan még szinten tartotta az 1,35 százalékos alapkamatot a Matolcsy György vezette testület, és nem találtak ki újabb lépéseket a hitelezés élénkítésére és az államadósság finanszírozásának további könnyítésére sem, de ez csak idő kérdése. A tanács közleménye szerint frissítik az előrejelzésüket márciusban, és ennek fényében tovább lazíthatnak.

Decemberben még 1,7 százalékos inflációt vártak 2016-ra, az olajárak újabb hanyatlása azonban ennél jóval alacsonyabb, akár egy százalék alatti idei pénzromlást is eredményezhet. Sőt, nagy a veszélye annak, hogy nemcsak a benzin, hanem más termékek árában is jelentkezik az olajár összeroppanása (úgynevezett másodkörös hatások alakulnak ki), ezt pedig az MNB-nek meg kell akadályoznia. A 307 forintos euró, vagyis a hazai deviza kilenchavi csúcsa is aggaszthatja őket, hiszen ez önmagában monetáris szigorításnak számít.

Az újabb élénkítéshez minden adott lehet. Janet Yellen Fed-elnök és a nyílt piaci bizottság nem kapkodja el az amerikai kamatszint normalizálását, vagyis a korábbi három-négy helyett már csak egy emeléssel számolnak az elemzők idén, miközben a világ legtöbb országában folytatódik a lazítás. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of Japan döntéshozóinak az asztalán is még hosszú ideig a likviditásbővítésről szóló elképzelések lesznek, mindez pedig támogatja az MNB terveit is. Közleményük szerint kiemelten vizsgálják „a külső monetáris környezet alakulását, különösen az EKB intézkedéseit”. A Mario Draghi vezette eurójegybank tisztviselői pedig márciusban lépni fognak, hiszen az eurózóna gazdasága gyengélkedik, és az infláció is túl alacsony.

Az elmúlt két hónapban az is kiderült, hogy a nemzetközi befektetői hangulat érdemi romlása sem okoz feszültséget a hazai eszközárakban. Sőt, az MNB arra is rámutatott, hogy az önfinanszírozási program hatására – amellyel a bankokat állampapírok felvásárlására késztetik – csökkentek a kötvényhozamok. A forint stabil maradt a január óta tartó tőzsdei pánik során is, így nemhogy védekező intézkedéseken kellene gondolkoznia az MNB-nek, hanem éppen ellenkezőleg, folyamatosan érkeznek az újabb és újabb érvek a lazítás mellett. A piac ebbe könnyedén beletörődik, hiszen a világban egyre több ország lazít tovább, vagy éppen alkalmaz negatív kamatokat. Legutóbb például a cseh jegybank jelezte, hogy megfontolja ezt a lehetőséget. Ebben a környezetben pedig vonzónak látszik a valamivel egy százalék feletti magyar kamat is, főképp, hogy a tartósan alacsony infláció miatt a reálkamat még mindig pozitív – és egy ideig az is marad.

a nem konvencionális eszközökre fókuszálnak, így alapforgatókönyvünkben azzal számolunk, hogy az év végéig fenntartják az 1,35 százalékos kamatot. Ha viszont az inflációs kilátások tovább romlanak,

az EKB pedig a vártnál nagyobb mértékben vágja a kamatot, és a külső környezet támogató marad, akkor nem zárható ki, hogy a magyar kamatszint is kismértékben tovább süllyed.

a nem konvencionális eszközökre fókuszálnak, így alapforgatókönyvünkben azzal számolunk, hogy az év végéig fenntartják az 1,35 százalékos kamatot. Ha viszont az inflációs kilátások tovább romlanak,

az EKB pedig a vártnál nagyobb mértékben vágja a kamatot, és a külső környezet támogató marad, akkor nem zárható ki, hogy a magyar kamatszint is kismértékben tovább süllyed.-->