Nincs, aki építsen

Nemsokára kiderül, mekkora problémát okoz az építőiparban a szakmunkások hadának külföldre vándorlása és a megfelelő utánpótlás hiánya – következtethető ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) nemrég publikált tanulmányából, amely a családok otthonteremtési kedvezményének (CSOK) és az új lakások áfacsökkentésének hatását vizsgálja. Az elemzés szerint előbb óriási keresletre, majd mire az építőipar felfejlődik, akár nagymértékű túlkínálatra és a buborék kipukkadására lehet számítani.

A magyar építőipar az elmúlt években átlag 800 ezer négyzetméternyi lakást hozott létre évente. Ennél elméletileg jóval többre is képes, hiszen az előző lakástámogatási program az 1999-es 1,9 millió négyzetméterről – öt év alatt viszonylag egyenletes ütemben – 3,9 millióra futtatta fel a teljesítményt. Ez azonban időbe telik, és a problémát nemcsak az új cégek alakítása és az engedélyek beszerzése jelenti, hanem hogy nincs elég szakmunkás, aki építeni tudna. A KSH adatai szerint a 2000-es évek közepén még mintegy 330 ezren dolgoztak az ágazatban, tavaly már csak 270 ezren.

Az építési piac elmúlt két évben tapasztalt bővülése markánsan felszínre hozta az építőipari szakmunkáshiányt, a képzés hiányosságait – hívta fel a figyelmet tavaly októberben saját felmérésére hivatkozva az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A vállalkozások háromnegyede jelezte, hogy az alacsony megrendelés-állomány ellenére sincs elegendő szakképzett munkaerő a piacon. Hiányszakmaként említették az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható építőipari szakmák közel felét, legtöbben a kőműves-, az ács-, a bádogos-, a burkoló-, az asztalos-, a vasbetonszerelő-, központifűtésszerelő-, villanyszerelő-, valamint az épület- és szerkezetlakatos-szakmát jelölték meg.

A vállalkozások többsége gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat keres, a náluk gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat csupán 25 százalékuk jelölte meg lehetséges új munkaerőként. Az ÉVOSZ szerint ennek az az oka, hogy a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének tartják a cégek, elméleti tudásuk közepes szintű, motiváltságuk igen alacsony, ami részben a bérszínvonal alacsony szintjével magyarázható.

Jelenleg a külföldön dolgozók tömeges hazatérésére nem lehet számítani, a szakképzési területek átszervezésével pedig három-négy év múlva lépnének be a piacra a szakmunkások, épp akkor, amikor a piaci kereslet már kezd majd lecsengeni – hangsúlyozta a KFIB.

Ha a gazdaságban állást találna minden olyan munkanélküli, aki a legutóbbi munkahelyén építőipari vagy bármilyen ipari tevékenységet végzett, évente akkor is legfeljebb 1,6 millió négyzetméterrel tudnák a jelenlegi fölé emelni az épített lakások összterületét. Így a szak­emberhiány következtében az új lakások száma legfeljebb 20 ezerrel növekedhet a jelenlegi szinthez képest, és ez is csak négy év alatt érhető el.