Magasabb osztalékot fizet a Mol Nyrt.

A Mol 567 forint osztalékot fizet az ezer forint névértékű törzsrészvényei után – döntött az energetikai társaság éves közgyűlése. Ez 17 százalékkal magasabb a tavalyinál, s a társaság tegnapi tőzsdei részvényárfolyama alapján közel 3,5 százalékos bruttó osztalékhozamnak felel meg. Osztalékfizetésre a Mol 55 milliárd forintot fordít, amit a társaság teljes egészében az eredménytartalék megcsapolásából teremt elő, miután a cég a magyar számviteli szabályok szerint 190 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet.

A nemzetközi számviteli szabályok szerinti mínusz ennél is méretesebb, 324 milliárd forint lett, ez a Mol történetének eddigi legnagyobb éves vesztesége. Ennek oka, hogy a cég az év utolsó negyedében 500 milliárd forintos leírást hajtott végre. „Ezek egy része árfolyamhatás, másik része pedig annak tudható be, hogy egyes mezőkön a geológiai körülmények kedvezőtlenebbnek bizonyultak, mint amire előzetesen számítottak” – ismerte el Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján.

A részvényesek felhatalmazták a Mol igazgatóságát, hogy legkésőbb 2017. október végéig saját részvényeket vásároljon, legfeljebb a jegyzett tőke 25 százalékáig. Egyúttal a cég jegyzett tőkéjét 2,09 milliárd forinttal, 102,4 milliárdra szállították le amiatt, hogy visszahívták a Mol-részvényekre átváltható Magnolia-kötvényeket.

A több mint tízéves mélypontra zuhanó olajár miatt a 2016-os évet a Mol óvatosan tervezte – jelentette ki a közgyűlésen Molnár József vezérigazgató. A cég 30-50 dolláros olajárat és valamelyest csökkenő finomítói és vegyipari árrést feltételezve legalább 2 milliárd dollár adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredményt (EBITDA) szeretne elérni az idén. Molnár szerint a cél javítani a Mol eredményességét, készpénztermelő képességét, ami fedezetet nyújt az osztalékra és a beruházásokra.

Beruházásokra a Mol 1,3 milliárd dollárt fordítana 2016-ban, valamelyest kevesebbet a korábban tervezettnél. Ennek több mint a fele a kereskedelembe és a finomításba kerülhet, melytől a Mol 1,2-1,3 milliárd EBITDA-t és több mint 500 millió dollár készpénztermelést vár. A Mol kutatási-termelési tevékenysége 35 dolláros olajár mellett lehet önfinanszírozó, a megtermelt pénznek fedeznie kell a kiadásokat. Ehhez vissza kell fogni a beruházási tevékenységét. A magyarországi és a horvátországi termelés évek óta tartó csökkenését szeretnék megállítani az idén. Ezzel szemben másutt a termelés növekedésére számítanak, alapvetően a brit mezők üzembe helyezése miatt. A Mol szélesítené kutatási portfólióját, elsősorban ott akar terjeszkedni, ahol már jelen van. Ehhez alapot teremthet, hogy a nettó eladósodottsági ráta 2015 végén is alacsony mértékű volt, 20,6 százalékot tett ki.

Erősödő szlovák befolyás

Miközben a Molnak a horvát kormánnyal az INA kapcsán továbbra is fagyos a viszonya – Hernádi Zsolt szerint Zágrábbal csaknem két éve nem tárgyaltak –, erősödött a szlovákok befolyása a magyar energetikai társaságban. A felügyelőbizottságba beválasztották Ivan Miklost, aki 1991 és 2012 között miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és privatizációs miniszter, valamint gazdasági miniszterhelyettes is volt Szlovákiában. Jelenleg az ukrán nemzeti reformok tanácsának és a VoxUkraine nemzetközi tanácsadó testületnek is tagja, 2015 februárja óta pedig az ukrán pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter tanácsadója.