Óriási a szakadék a szegények és a gazdagok költekezése között

Tavaly kicsit szűkült, de még mindig óriási a szakadék a szegények és a gazdagok között Magyarországon: a legfelső húsz százalék 3,1-szer annyit fogyasztott, mint a legalsó, vagyis a 2014-es 3,3-szeres szorzó alig javult. A legszegényebbek kiadásai továbbra sem érik el az átlagos fogyasztás 60 százalékát, miközben a társadalom legtehetősebb rétege 1,8-szer annyit költött, mint az átlag.

A különbség leginkább az élelmiszer-fogyasztásnál ragadható meg. A KSH szerint a leggazdagabbak összkiadásuk alig több mint 20 százalékát költik élelmiszerekre, míg a legszegényebbek majdnem a harmadát – összegben nézve, élelmiszerre és alkoholmentes italokra utóbbiak fejenként havonta 14 ezer forintot se költöttek, a felső jövedelmi ötöd tagjai viszont 28 500 forintot fordítottak ilyenekre.

A gyermekes háztartások szegényebbek: egy főre jutó havi fogyasztási kiadásuk összesen 57 ezer forint volt tavaly, alig több az országos átlag háromnegyedénél. A viszonylag alacsony fogyasztás fő oka, hogy ezek a háztartások átlag négy főből állnak, míg az országos átlag nem éri el a két főt. A különbség különösen látványos az olyan kiadási tételeknél, mint például a lakásfenntartás, amelyek nagysága nem arányos a létszámmal. A gyermektelen háztartások magasabb életszínvonalon éltek: egy főre jutó személyes célú kiadásaik összege 88 830 forint volt, ezen belül havonta 4 ezerrel többet költöttek élelmiszerre, mint a gyermekesek.

Régiónként is nagyok az eltérések – érthető módon, hiszen Közép-Magyarországon, ahol a kiadások magasabbak, mint az ország többi részén, az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-átlagot, miközben Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld az unió legszegényebb régiói között van. A budapestiek több mint 92 ezer forintos összes kiadása 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, de másutt is vannak gazdagabb területek: a Közép-Dunántúl élelmiszer-fogyasztása például meghaladja a budapestit, a Nyugat-Dunántúlon pedig kiemelkedő az egy főre jutó lakberendezési és egészségügyi kiadás.

A budapestiek a magasabb jövedelem és a több program okán gyakrabban járnak moziba, színházba, koncertre és étterembe. Kulturális kiadásokra átlag 8 ezer forintot, vendéglátásra és nyaralásra havonta majdnem 6 ezer forintot adtak ki, ez a községekben élők hasonló költéseinek közel háromszorosa, illetve több mint három és félszerese.