Lendületben a magyar gazdaság

Jól kezdődött az utolsó negyedév a Gyorsulási Irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság mutatószáma 2,5 százalékos növekedésről tanúskodik az előző év azonos időszakához képest, ami hasonló az elmúlt hónapok dinamikájához. Szeptemberhez képest azonban tavasz óta nem látott mértékben, 0,35 százalékkal nőtt a GYIA, ez alapján optimisták lehetünk a következő hónapok teljesítményével kapcsolatban.

Most is inkább a konjunktúraindex reálgazdasági komponensei teljesítettek jól, a pénzügyi alindexeknél a visszahúzó erő volt nagyobb. A BUX reálértéken számított csökkenése, a rövid és a hosszú lejáratú állampapírhozamok közötti különbség növekedése, valamint az Ifo-index visszaesése lefelé húzta a GYIA-t. A reálkamat nem változott – így nem volt hatása –, a jegybank ösztönző eszközeinek hatására a pénzkínálat reálértékének növekedése pedig felfelé húzta a főindexet.

A reálgazdasági komponensek közül az látszik, hogy a gazdaság motorja továbbra is a keresetek gyors növekedése és ezen keresztül a fogyasztás bővülése. A keresetek növekedés mellett a jobb munkaerőpiaci kilátások is kedvezően befolyásolják a háztartások fogyasztását. Habár a munkakeresés átlagos időtartama 18,6 hónapról 18,5-re csökkent, ez még most is nagyon hosszú időnek számít. A háztartások döntő részben nem hitelből vásárolnak többet, ugyanis a fogyasztási hitelek állománya visszaesett. Az ipar vegyesen teljesített a hónapban: a termelés növekedett, a megrendelések azonban visszahúzták a GYIA-t.

A következő hónapokban is a fogyasztás lehet a húzóerő, miután a reálkeresetetek 6-7 százalékos növekedése az év egészében fennmaradhat az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt. Felhasználási oldalon azonban a fogyasztás mellett csak az export támogathatja a növekedést, a beruházások az év egészében gyengén teljesíthetnek a hiányzó EU-források miatt. Ezt elsősorban az állami szféra beruházásainak elmaradása okozza, de a vállalkozásoknál sem számíthatunk beruházási boomra.

Termelési oldalról nézve a szolgáltatások növekedésében bízhatunk, de a nyári gyárleállások után az ipari termelés is hozzájárulhat a GDP bővüléséhez. Csak az év végén torpanhat meg az ipar ismét, amikor az ünnepek miatt visszaeshet a termelés. A két kis súlyú ágazat ellentétesen teljesít: a mezőgazdaság a jó termés miatt emeli a GDP-t, az építőiparnak az EU-források miatti hanyatlása azonban visszahúzza a gazdaságot. Igaz, a szektor termelésének csökkenése folyamatosan egyre kisebb mértékű lehet.

Mindezek alapján idén várhatóan 2 százalék körül lehet a GDP-növekedés, és egy kis szerencsével megközelítheti a kormány 2,5 százalékos tervét is. A Magyar Nemzeti Bank 2,8 százalékos prognózisa azonban az elemzők döntő többsége szerint elérhetetlen, 3 százalékhoz közeli GDP-növekedésre inkább a jövő évben számíthatunk. Ekkor ugyanis már ismét ömlenek majd az EU-források a gazdaságba, több nagyvállalat növeli a termelési kapacitásait, valamint a kormányzati lakásprogramoknak is jövőre lesz igazán nagy hatásuk. A lakossági fogyasztás 2017-ben is érdemben hozzájárul majd a GDP-növekedéshez, de a reálkeresetek növekedése az infláció megjelenése miatt 1-2 százalékponttal alacsonyabb lehet az ideinél, ha a munkaerőhiány miatt nem robbannak még nagyobbat a bérek.

Így készül a GYIA

A Gyorsulási Irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A Gyorsulási Irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).