A fővárosiak a leggazdagabbak

Az emberek vagyoni helyzete között óriási különbségek vannak Magyarországon. Nem meglepő módon a legnagyobb egy főre jutó GDP-t termelő Budapesten a legvagyonosabbak a háztartások, miközben az ország keleti, északkeleti részén élnek a legrosszabb helyzetben lévők.

Közép-Magyarországon a háztartások átlagos nettó vagyona 26,1 millió forintot, egy főre vetítve 15,3 millió forintot tett ki – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal 2014 végén végzett kutatásából, amelynek adatait most hozták nyilvánosságra. A régióban élők vagyona másfélszerese az országos átlagnak.

A régión belül Budapesten 28 millió forint volt a háztartások átlagos nettó vagyona, egy főre vetítve 17,3 millió forint. A második leggazdagabb régióban, a Nyugat-Dunántúlon ez körülbelül 20 százalékkal maradt el a közép-magyarországitól, egy főre vetítve pedig 10,4 millió forintot tett ki. A legszegényebb régió továbbra is az Észak-Alföld, ahol a háztartások átlagosan 10,4 millió forintos, fejenként mindössze 5,5 millió forint összegű vagyonnal rendelkeztek, a budapesti harmadával.


A háztartások jövedelmi és vagyoni helyzete a legszorosabb kapcsolatot a munkaerőpiaci helyzetükkel mutatta. A folyamatos munka alapvető feltétele annak, hogy a háztartás vagyont tudjon felhalmozni: az aktív háztartások átlagos nettó vagyona 20,7 millió forintot tett ki, míg ahol a fő kereső munkanélküli, ott ez mindössze 7 millió forint volt. Az egyéb inaktív háztartások nettó vagyona 9,6 millió forintot ért el.
A háztartások vagyoni helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy nevelnek-e gyermeket, és ha igen, akkor hány fiatalkorú él a családban. A gyermektelen háztartások átlagos vagyona 14,3 millió forintot tett ki, míg a gyermekeseké 19,3 millió forintot. A gyermekesek a nagyobb átlagos taglétszám miatt az egy főre jutó vagyonban elmaradtak azoktól, ahol csak felnőttek éltek: a gyermekesek esetében az egy főre jutó átlagos vagyon 4,9 millió forint, a felnőttekből álló háztartásokban 7,9 millió forint volt.

A leghátrányosabb helyzetben a gyermeküket egyedül nevelő szülők voltak: ahol egy felnőtt és egy gyermek élt együtt, ott az egy főre jutó átlagos vagyon 3,5 millió forintot tett ki. A gyermekes háztartások közül a legnagyobb vagyonnal a 2 felnőtt, 1 gyermek típusú háztartások rendelkeztek, egy főre vetítve 5,9 millió forinttal. Az összes háztartástípust figyelembe véve az egyedülálló felnőtteké volt a legnagyobb nettó vagyon: 9,9 millió forint.

Módszertan

A Központi Statisztikai Hivatal a háztartás nettó vagyonát a következőképpen számította ki: a háztartás tulajdonában lévő reáleszközöket (ingatlanok, járművek, vállalkozások, értéktárgyak) és pénzügyi eszközöket (folyószámlák, lekötött betétszámlák, hitelkártyák, befektetési alapok, kötvények, részvények, állampapírok, kincstárjegyek) összeadták, csökkentve az összes tartozással, kötelezettséggel.