Rákaptunk a bérletvásárlásra

Egyre többen veszik igénybe a budapesti közösségi közlekedést, ami abból is látszik, hogy miközben nem emeltek árat, tavaly november végéig (vagyis a legutolsó feldolgozott adatok alapján) csaknem kétmilliárd forinttal több bevétele származott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-nek a jegyek és bérletek értékesítéséből, mint 2015 azonos időszakában – tájékoztatta a Világgazdaságot a BKK. A tavaly november végéig elért 59,4 milliárd forint menetdíjbevétel egészen pontosan 1,972 milliárddal haladta meg a 2015. évi azonos időszakban befolyt összeget, ami 3,43 százalékos növekedést jelent.

Az utasok többsége bérletekre költött, hisz a csaknem 60 milliárd forintos bevételből 42,7 milliárd forintot tett ki a Budapest-bérletek értékesítéséből befolyt pénzt 2016 novemberéig, míg egy évvel korábban 41,5 milliárdot. A bérletfajták közül pedig az egy hónapra szólók a legkedveltebbek, amelyekből csaknem egy tucat van, de a leggyakoribb a természetes személyek által használható és 9500 forintba kerülő. A tanulók, nyugdíjasok, közalkalmazottak ennél olcsóbban utazhatnak, sőt még a kutyák is, amelyek után havonta 5250 forintot kell fizetni. A bérletek közül a bevétel szempontjából a második helyen az éves utazásra jogosító szelvények álltak, ezek értékesítéséből csaknem 3,8 milliárd forintja származott a BKK-nak 2016. november végéig. A legkevesebb, csaknem egymilliárd forint pedig a negyedéves bérletek eladásából folyt be.

Az említett, mintegy 60 milliárd forint bevételből tehát kétharmadot a bérletek értékesítéséből származó összeg tett ki, ami azért kedvező a közlekedési cég számára, mert ez egy rövidebb-hosszabb távú, kiszámítható pénzügyi forrást jelent. De a – kevésbé tervezhető bevételt hozó – jegyek értékesítéséből származó összeg sem elhanyagolható, hisz az elmúlt év első tizenegy hónapjában a különféle típusú jegyek eladásából csaknem 13,4 milliárd forint folyt be a BKK kasszájába. A bérletek eladásából származó bevételnövekedés mellett itt is gyarapodás történt tavaly a bázishoz képest.

A jegyeket-bérleteket vásárlók mellett viszont szép számban lehettek olyanok, akik jegy nélkül, érvénytelen vagy kezeletlen jeggyel, érvénytelen bérlettel, érvénytelen igazolvánnyal utaztak, hisz a BKK tájékoztatása szerint 2016. november végéig a pótdíjbevétel meghaladta az 1,353 milliárd forintot, miközben egy évvel korábban még nem érte el az egymilliárdos határt. Az utas egyébként 16 ezer forint pótdíjat köteles fizetni a pótdíjazást követő 30 napon belül, ami helyszíni, készpénzzel történő kiegyenlítéskor 8 ezer forintra mérséklődik.

Az utasok többsége ma már a jegykiadó automatáknál vásárolja meg a jegyeket, bérleteket, a BKK tavalyi első 11 hónapos menetdíjbevételének ugyanis csaknem 47 százaléka itt keletkezett, míg 2015-ben még kevesebb mint 40 százalékot ért el az arány. De még mindig sokan állnak sorba a pénztárak előtt is, ők a teljes menetdíjbevétel egynegyedét hagyják a kasszáknál, bár e téren érdemi csökkenés történt, hisz 2015. november végéig az összes menetdíjbevétel több mint 35 százaléka a pénztáraknál folyt be. Az automaták és a pénztárak mellett egyre népszerűbbek – az utóbbi időben több helyen kialakított – ügyfélközpontok is, hisz a tavalyi első 11 havi menetdíjbevétel 15,3 százaléka itt keletkezett, míg a bázisidőszakban még alig 12 százaléknyi pénz kötődött ezekhez. A BKK emellett kiemelte: partnerei és viszonteladói a bevétel 14 százalékát hozzák.