Közelebb kerültek a nyugdíjak a keresetekhez

Már csaknem a 70 százalékát megkapják a magyar nyugdíjasok annak a pénznek, mint amit a megelőző években kerestek – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Az aggregált helyettesítési ráta 0,67-ra emelkedett 2016-ban az előző évi 0,65 után, s ezzel az elmúlt évtizedben a legmagasabb szintre nőtt. (A mutató a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez.)

 A munkás évek során a két nem között látható szakadék a nyugdíjba vonulás után is fennmarad: a magyar férfiak helyettesítési rátája 71, míg a nőké 66 százalékos volt tavaly. De ez nemcsak Magyarországra, hanem az egész EU-ra igaz.

A világgazdasági válság kitörésekor 0,6 körül ingadozott a magyar helyettesítési ráta, a mélypontra pedig 2006-ban csúszott, 0,54-os szinttel. Jó ideig a válság után sem mutatkozott növekedés, az elmúlt három évben azonban a kormányzat rendre az inflációt meghaladó mértékben emelte a nyugdíjat. Törvényileg csupán a várható inflációval kell emelni a nyugdíjakat – hogy megőrizzék vásárlóerejüket –, az inflációt azonban rendszeresen túlbecsülték, vagyis az áremelkedési ütem mérsékeltebb volt, mint gondolták. Mi több, az elmúlt három évben gyakorlatilag nem is volt infláció.

Tavaly is ez történt: 2016-ban 0,4 százalékos volt az infláció, a nyugdíjemelés viszont 1,6 százalékos, ezért tovább nőtt a nyugdíjak reálértéke. Az inflációt meghaladó nyugdíjemelés a 13. havi nyugdíjjal ér fel.
A további reálnyugdíj-emelést azonban minden bizonnyal nem idén fogják megkapni az idősek. Korábban 0,9 százalékos nyugdíjemelést tervezett az idei évre a kabinet, később, a makrogazdasági pálya frissítése után a tavalyival megegyező mértékben, 1,6 százalékkal emelik a nyugdíjakat, ugyanakkor az éves átlagos infláció már jóval magasabb lesz, mint 2016-ban volt.

A januári 1,8 százalékos áremelkedési ütemet februárban 2,3 százalékos követte, s a legtöbb elemző úgy véli, hogy az évet nem ússzuk meg 2 százalékos infláció alatt, de egyre gyakoribbak a 2,5 százalék feletti előrejelzések. Ez pedig azt jelenti, hogy idén a nyugdíjasok nem „zsebre teszik” az infláció feletti növekedést, hanem a kabinet fogja kifizetni nekik a különbözetet, és kiegészítő nyugdíjemelést hajtanak végre. A következő évek 2–4 százalék közötti inflációt hozhatnak, vagyis a kormánynak legalább ilyen mértékben kell emelnie a nyugdíjakat ahhoz, hogy megmaradjon a vásárlóerejük.

Az Európai Unió átlagában a nyugdíjasok a korábbi jövedelmük 60 százalékára sem számíthatnak. Bulgáriában vagy Horvátországban az idősek korábbi pénzüknek csak 40 százalékát, Csehországban egykori keresetüknek a felét Lengyelországban és Romániában pedig a kétharmadát kapják. A magyar nyugdíjasok csaknem annyit kapnak, mint a Spanyolországban vagy a Franciaországban élők. A vásárlóerő tekintetében már nem ilyen jó a helyzet: a fejlett nyugat-európai országokban – Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország – csaknem kétszer annyit tudnak vásárolni a nyugdíjukból, mint a hazaiak.