Kérdéses, mi lesz az uniós pénzek után

Idén 4 százalék körül, míg jövőre 3–3,5 százalék között alakulhat a gazdasági növekedés a Joint Venture Szövetség által szervezett Vállalati tervezés című konferencia elemzői kerekasztalának résztvevői szerint. A külpiaci környezetet nézve a globális kockázatok már enyhültek, a Donald Trump megválasztása és a Brexit okozta sokkon már túl vannak a piacok.

Halász Ágnes, az Uni­Credit vezető elemzője az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-től és az Európai Központi Banktól is kiegyensúlyozottabb monetáris politikát vár. Úgy véli, hogy Európa gazdasága fundamentálisan már jobb helyzetben van, az elmúlt hónapokban a holland és a francia választást követően pedig a politikai kockázatok is csökkentek. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint az olajárak folyamatosan, fokozatosan emelkednek majd, legalábbis rövid távon egészen biztosan, hosszú távon pedig nem valószínűsíti, hogy az árfolyam kilépne a 40–60 dolláros sávból. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője rövid távon azt várja, hogy az árfolyam a jelenlegi, 55 dollár körüli szint környékén mozog majd.

Az UniCreditnél 4-4,1 százalék körülire várják az idei növekedést, ami jövőre 3,5 százalék közelében alakulhat. Ebben nagy szerepe lehet az építőiparnak és a beruházásoknak is, amelyek masszívan nőnek az idén, de ez részben a bázishatásnak köszönhető. Jövőre Halász szerint már lakáspiaci boommal és az új autóipari kapacitások beállásával is lehet számolni, és ezek szintén éreztetik majd hatásukat a jövő évi GDP-adatokban. A bérfolyamatok és a foglalkoztatás is erősíti a fogyasztást, valamint a hazai autópiacon is lát még lehetőséget a fejlődésre.

A Raiffeisennél 3,8 százalékos növekedést várnak 2017-re, sőt Török szerint még 2019-ben is 3 százalék felett lehet a bővülés üteme. Ebben benne van az uniós források gyors felhasználása, a korábbi évek növekedési hiánya is, például a fogyasztásban az elhalasztott vásárlások. Török ugyanakkor elmondta, nem tudja, hogy később, ha az elhalasztott vásárlásokat pótoltuk, felhasználtuk az uniós forrásokat, akkor mi húzhatná a magyar GDP-t. Ezért 2020-ra szerinte visszatérhetünk egy alacsonyabb növekedési ütemre. Ám ennek nem feltétlenül kell bekövetkeznie, hiszen például részben az olcsó banki hiteleknek vagy épp a munkaerőhiánynak köszönhetően a növekedési képesség még emelkedhet. Az elemzők az euró-forint árfolyamot az év végére 310-312-re várják, míg jövő év végére 308 és 315 között alakulhat.

Az ingatlanpiacról tartott előadásában Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának főosztályvezetője elmondta, hogy mára beindult a hitelezés, elindultak az árak felfelé, folynak az építkezések, és ezek az elemző szerint évekig kitarthatnak. Úgy véli, hogy a következő években folyamatosan nőnek majd az árak, de az emelkedés mértéke csökkenni fog, ahogy az elkészült új ingatlanok megjelennek a piacon.

Növekedés nélkül nincs kitörés

Sem a növekedés, sem az innováció nem cél, hanem eszköz az anyagi előnyökön túlmutató, legfontosabb társadalmi cél, a jóllét eléréséhez – fogalmazott előadásában Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Kiemelte, hogy a jóllétnek anyagi feltételei is vannak, ezekhez szükséges a gazdasági növekedés, ami ha nincs, akkor az alacsony és közepes fejlettségű státuszból nem tudnak kitörni az államok.