Okosváros, boldogabb lakók

Szeptember a tanévkezdés, az újraindulás hónapja. A szabadságolások véget értek, a városok felébredtek „nyári álmukból”. Újra nagy a forgalom, egyre többet ülünk a dugókban – és megint elgondolkodhatunk azon, miként lehetne a városi életet kényelmesebbé, a városokat élhetőbbé tenni. A jó hír az, hogy a technikai fejlődés, a digitalizálás erre egyre több lehetőséget nyújt. Az összekapcsolt – vagy okos – megoldások a közlekedés, a biztonság, az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra-fejlesztés és a közüzemi szolgáltatások terén egyaránt segítségünkre vannak abban, hogy településeink biztonságosabbá, élhetőbbé váljanak. Lássunk néhány példát az elmúlt időszak fejlesztései közül!

Hazai esetek is alátámasztják, milyen veszélyes, ha egy megkülönböztető jelzést használó járműnek nem adnak elsőbbséget. Egy észak-olaszországi nagyvárosban sikeresen záruló próbaprojekt ezt a problémát orvosolta: a cél az volt, hogy a sürgős esetekben a mentők a lehető legtöbb helyen zöld hullámot kapjanak. Az algoritmus a mentőautók útvonala mentén úgy állította át a közlekedési lámpákat, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműveknek ne kelljen tilos jelzésen áthaladniuk, a leggyorsabban érjenek a szükséges helyekre. Nyilvánvaló, hogy ehhez rendkívül sok adatot kell valós időben feldolgozni. Néhány éve ez még megoldhatatlan feladat lett volna…

Az összekapcsoltság, a szenzorok nem csupán akkor segítenek, ha már megtörtént a baj, de a balesetek megelőzésében is. A Japán középső részén fekvő Fukuiban a tömegközlekedés biztonságát integrált rendszer támogatja, amely folyamatosan nyomon követi és valós időben elemzi a buszsofőrök állapotát (vérnyomás, pulzusszám, testhőmérséklet), a járművek sebességét és más technikai paramétereit, valamint az időjárási és a közlekedési helyzettel kapcsolatos adatokat. Mindezek alapján azonnal cselekedni lehet, ha például egy buszvezető rosszul lesz, vagy ha egy jármű meghibásodik. Szintén Japánból – ezúttal Tokióból – való egy másik megoldás, amely a legmodernebb technológiát állítja a legsúlyosabb katasztrófák elleni védekezés szolgálatába: okostelefonokat programoztak arra, hogy házi földrengésjelzőként működjenek. Amikor az eszköz érzékeli az épület rezgését, azonnal jelez a központba, ahol a számítástechnikai felhőben elemzik a beérkezett adatokat, valós időben. Így pontosabb információkkal rendelkeznek az adott terület szeizmikus állapotáról.

Az okosmegoldások a városüzemeltetés más területein is megjelentek. Buenos Airesben például 91 ezer utcai lámpát cseréltek olyan LED-világítótestekre, amelyeket egy speciális internetes kapcsolat köt össze. A rendszer folyamatosan generálja és dolgozza fel az adatokat, így nagy pontossággal meg tudja jósolni, mikor kell cserélni az egyes világítótesteket, kerületenként vagy akár utcákra lebontva követi az energiafogyasztást, a világítótestekbe épített szenzorok adatai pedig a vandálok elleni küzdelemben is hatékonynak bizonyulnak. Argentína fővárosa egy másik okosprojektről is nevezetes: a városban működő 2000 hulladékszállító teherautót szenzorokkal szerelték fel, amelyek folyamatosan küldik a jeleket arról, hogy mennyire teltek meg az egyes konténerek vagy mennyi üzemanyag van még a járművekben.

Ezzel optimalizálható a hulladékszállítás egész folyamata, amivel a városüzemeltetés jelentős összeget tud megtakarítani. Néhány példa is elég ahhoz, hogy lássuk: az okosmegoldásoknak köszönhetően a városok működtetése egyszerűbbé, hatékonyabbá és olcsóbbá válik. A szolgáltatások színvonala – és így a városlakók komfortérzése – javul, egyszóval a városi élet egésze jobb lesz. Egy ember nem feltétlenül lesz boldogabb attól, ha többet tud, a városok esetében azonban az „okosság” és a kollektív „boldogság” között nagyon erős az összefüggés.