Kevés lehet az idő az áttérésre

Egyelőre számos kérdés övezi az online számlaadat-szolgáltatási rendszer kiépítését és azt, hogy az idén elhatározott egyéves halasztás után jövő júliusban valóban elindulhat-e a közvetlen számlaadattartalom-jelentés az adóhatóságnak. Vékási Tamás, az EY adópartnere szerint a júniusban kiadott első NGM-rendelet-tervezet után októberben megjelent már az első, a korábbi visszajelzéseken alapuló módosítási csomag, amely elsősorban az adatstruktúrát érintette. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelzése szerint november végén, de inkább decemberben lesz még egy újabb módosítás, mielőtt véglegesítenék a rendelettervezetet, és azt előzetes bejelentési eljárás keretében megküldenék az Európai Bizottságnak. A kötelező uniós eljárás időigénye miatt a rendelet legkorábban márciusban jelenhet meg. Vékási Tamás szerint a fő gond ebben van: még ha a számlázóprogramokat gyártó cégek – bevállalva annak kockázatát, hogy a rendelettervezet alapján nekiállnak a fejlesztésnek – fel is tudják készíteni saját szoftvereiket az online adatközlésre, az ezeket használó cégeknek saját könyvelési-számlázási rendszereiket is át kellene állítaniuk, és még tesztelniük kellene őket. Ez óriási, koncentrált IT-kapacitást igényel, és természetesen sok időt. Ez a kihívás azzal a fenyegetettséggel párosul, hogy a be nem jelentett vagy hibásan jelentett számlák után tételenként akár 500 ezer forintos mulasztási bírságot is kiszabhat a NAV.

Az már korábban eldőlt, hogy első körben a 100 ezer forintot meghaladó áfatartalmú, más adóalanyoknak kiállított számlák adatait kell továbbítani a NAV-nak. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb szakmai kérdése az volt, hogy kinek a felelőssége legyen annak ellenőrzése, hogy az adott számla adatait valóban továbbították-e az adóhatóság rendszerébe. A korábbi európai uniós bírósági joggyakorlat egyértelműsítette: áfacsalás esetén (hacsak nem bizonyítható az összejátszás) nem lehet számonkérni a vevőn azt, hogy például az eladó bevallotta-e az áfát, hiszen az adóhivatalnak objektív körülmények alapján kell bizonyítania, hogy a vevő tudta vagy tudnia kellett volna, hogy áfacsalási ügyletben vesz részt. Ebből a szempontból kritikus, hogy a jövőben az adózók ellenőrzik-e majd, hogy a beszállító által kiállított számla be lett-e jelentve az adóhivatalhoz, és ha igen, akkor milyen adattartalommal. Ha a vevő még a bevallás benyújtása előtt nem ellenőrzi, hogy a befogadott számla be lett-e jelentve, akkor nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy kellő körültekintéssel járt-e el, hiszen ellenőrizhette volna, hogy az adott számlát a NAV nyilvántartásba vette-e. A „tudta vagy tudnia kellett volna” teszttel azonos elbírálás alá esik a „nem is akarta tudni” jellegű hozzáállás. Üzleti oldalról az eladó is kockáztat, ha nem oldja meg a számlaadat-szolgáltatást (a számlánkénti bírság mellett). Egy kellő körültekintéssel eljáró vevő ugyanis adott esetben akár a számla kiegyenlítését is megtagadhatja arra hivatkozva, hogy a számla nem lett jelentve az adóhatóságnál, ő pedig nem akarja vállalni a kellő körültekintés hiányából eredő áfalevonási kockázatot. Ebből a szakértő szerint számos vita adódhat az üzletfelek közötti, de az adóhivatal és az adózók relációjában is. Várhatóan sok cégnek nehézséget okozhat annak a feltételnek a teljesítése, hogy a kiállított számla adattartalma azonnal, de legalább 24 órán belül legyen feltöltve. Rengeteg az olyan hibalehetőség, amely megakadályozhatja az azonnali adatszolgáltatást. Egy adatmező átállítása a rendszerben például azonnal hibára futtathatja a jelentést. A bírság és a későbbi viták elkerülése érdekében az ilyen eseményeket naplózni javasolt, és javasolt új kontrollfolyamatok felállítása is.

Vékási Tamás szerint ha sikerül túljutni a rendszer gyermekbetegségein, lényegében semmilyen akadálya nem lesz annak, hogy a számlaadat-bejelentési kötelezettséget minden számlára kiterjesszék. Ha ez megvalósulna, akkor valóban el lehetne gondolkodni arról, hogy a vállalatok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az adóhatóság maga készítse el az adott társaság áfabevallását. Addig is legalább a belföldi összesítő jelentést ki lehet váltani.