Trump nem távozott üres kézzel

Az amerikai elnök üres kézzel utazott el ázsiai körútja első két állomásáról, Japánból és Dél-Koreából, Kínában viszont összesen 250 milliárd dollárról szóló szerződéseket írtak alá az amerikai vállalatok látogatása alatt. Ami a legnagyobbakat illeti, a China Energy Investment kínai energetikai befektetési vállalat húsz év alatt 83,7 milliárd dollár értékben ruház be palagáz-kitermelésbe és vegyipari gyártásba Nyugat-Virginia államban. A legnagyobb kínai olajipari vállalat, a Sinopec, a Bank of China és a China Investment befektetési cég megállapodott az Alaska Gasoline Development fejlesztési céggel az alaszkai földgázkitermelés és a cseppfolyósított földgáz előállításának fejlesztésébe 43 milliárd dollár értékben. Az egyezségen április óta dolgoztak, és

12 ezer amerikainak adhat munkát az építkezés idején. Az üzem a tervek szerint évente 20 millió tonna cseppfolyósított gázt állít majd elő exportra.

A China Aviation Supplies kínai légiforgalmi eszközellátó vállalat 300 gépet vásárol a Boeing amerikai repülőgépgyártótól 37 milliárd dollár értékben, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi az új megrendelés, vagy van-e átfedés a korábbiakkal. Ezzel kapcsolatban a Bloomberg megjegyezte, hogy Kína hatalmas mennyiségben vásárol repülőgépeket azzal a céllal, hogy akár már öt éven belül megelőzze az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb légiközlekedési piaca legyen. Hszi Csin-ping júliusi berlini látogatásán az Airbus is bejelentett egy 22 milliárd dolláros kínai megrendelést 140 gépre.

A gazdasági portál és a Reuters hírügynökség is hangsúlyozta egyébként, hogy a most aláírt mintegy 15 dokumentum nagyrészt nem kötelező érvényű egyetértési megállapodás, a megvalósulásuk évekbe telhet – ha megtörténik egyáltalán. Ugyanez igaz azokkal az együttvéve 9 milliárd dollárt kitevő megállapodásokkal kapcsolatban is, amelyekről egy nappal korábban számolt be Wilbur Ross amerikai gazdasági miniszter. Mindenesetre mindkét elnök dicsérte a bejelentett egyezményeket, mint a kölcsönösen előnyös együttműködés példáit. Trump közös sajtóértekezletükön is azt hangsúlyozta, hogy közös erőfeszítéssel kiegyensúlyozottá és kölcsönösen előnyössé teszik a kétoldalú kereskedelmet, amelynek tetemes hiányáért egyébként nem Kínát, hanem saját hivatali elődjét, Barack Obamát hibáztatja. Pekingi adatok szerint Kína kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben az év első tíz hónapjában elérte a 223 milliárd dollárt.

A kereskedelem mellett Észak-Korea volt Trump pekingi tárgyalásainak másik fő témája. Arra kérte Pekinget, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást a szomszédjára a nukleáris és rakétaprogramjának feladása érdekében, szakítsa meg vele pénzügyi kapcsolatait. Kína elkötelezte magát amellett, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal több nagy jelentőségű regionális és globális kérdésben, köztük az Észak-Korea okozta válság megoldásában – hangsúlyozta Hszi –, de nem adja fel azt a célt, hogy a problémát békés úton oldják meg.

Trump ázsiai körútja részeként a hét végén részt vesz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés szervezetének (APEC) vietnami csúcstalálkozóján, és Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójának közlése szerint tárgyal majd Vlagyimir Putyinnal. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azonban azt mondta, hogy a két politikus formális találkozójáról még nincs döntés.