Újra nő a vagyon a BUX ETF-ben

A 2006-ban az OTP Alapkezelő által létrehozott ETF-ben lévő vagyon két évben, 2008-ban és 2017-ben is meghaladta a 4 milliárd forintot, az összeg azonban tavaly májusban egy nap alatt 1,46 milliárd forintra esett vissza. A jelenlegi adatok szerint 1,7 milliárd forintot tartanak – elsősorban hazai magánbefektetők – BUX ETF-ben.

A termék azoknak szól, akik kevés ügyletkötéssel szeretnék követni a BUX-kosárban szereplő részvények teljesítményét. Napon belüli ügyletekre kevésbé alkalmas, az alap tájékoztatójában öt-hét éves befektetési célok elérésére javasolják. Az árjegyzést az OTP Bank végzi, az ajánlati könyvben mindig található vevői és eladói ajánlat. Az OTP Alapkezelő portfóliókezelője, Boér Levente a Világgazdaság kérdésére elmondta: a termék iránti külföldi intézményi érdeklődés amiatt nem jelentős, mert a BUX-kosár mostani súlyozása miatt a négy blue chip egyenkénti megvásárlásával a hazai vezető index mintegy 93 százalékos pontossággal lekövethető.

A BUX ETF mellett a leggyakrabban hangoztatott érv, hogy az aktívan menedzselt részvényalapokhoz képest jelentős költségelőnnyel rendelkezik. Konzervatív befektetési stratégiaként ezért is határozták meg a javasolt tartási időszakot öt-hét évben vagy hosszabb távra nyugdíjcélú megtakarításokhoz.

A hazai magánbefektetők a BUX index mozgását több módon is követhetik, különbségek a költségekben, a tőkeáttételben és az egy-, illetve kétirányú kereskedésben vannak. A BUX ETF akkor hoz nyereséget a befektetési jegy tulajdonosának, ha az index emelkedik, a részvénypiaci csökkenésből e terméken keresztül nem lehet profitálni. A BÉT vezető indexének teljesítménye 93 százalékos pontossággal lekövethető a négy legforgalmasabb részvény egyenkénti megvásárlásával és a BUX-kosárban szereplő súlyozás alkalmazásával, de ez egyrészt nem biztosítja az index teljesítményét, másrészt az indexsúlyok változásakor és osztalékfizetéskor további tranzakciók szükségesek.

A részvényvásárlások tranzakciós költsége ebben az esetben már magasabb lehet annál, amennyit a BUX ETF megvásárlásáért kell fizetni a befektetési szolgáltatónak. Fontos különbség azonban, hogy a BUX ETF befektetési alap tulajdonosainak éves költségei is vannak, amelyek összesítve meghaladják a 0,6 százalékot, ez azonban még így is jóval olcsóbb, mintegy átlagos részvényalap. A BUX határidős termék az ETF-fel szemben alkalmas a kétirányú kereskedésre, van lehetőség akár napon túli short pozíciók felvételére is, ugyanakkor a befektetőknek számolniuk kell a tőkeáttétel kockázatával, a napi alapletét-elszámolással és az évenkénti lejárat újrakötésének költségével.

A február végi adatok szerint a BUX ETF alap nettó eszközértéke 1,69 milliárd forint, egyéves hozama pedig 16 százalék volt.