Megvéd a jog: ezt tegyük, ha törlik a járatunkat, vagy ha sokat késik az indulás

Ahogyan arról korábban is írtunk, az európai légi közlekedés iránti igény a járvány ellen hozott korlátozások lazításával minden elképzelést meghaladó mértékben nőtt. Az utazni vágyók megrohamozták a reptereket, amire viszont a légikikötők és a légitársaságok nem álltak készen. A légi közlekedés káoszba fulladt és a helyzet egyre romlik. A szakértők szerint a helyzet idén már nem fog javulni, így aki ezen a nyáron repülőre ülne, annak alaposan fel kell készülnie a nem várt kihívásokra.

Miért olyan sok a járattörlés és a késés?

A polgári légi közlekedés a koronavírus-járvány alatt szinte teljes mértékben leállt. Az egyes országok bezárták a határaikat, nem lehetett utazni, aki mégis megtehette, arra szigorú karanténkötelezettségek vártak. Ebben az időszakban a légitársaságok és a repülőterek a költségek optimalizálása érdekében elkezdték leépíteni a személyzetüket, rengeteg embert küldtek el. Ez a jelenség többek között a vendéglátásban is megfigyelhető volt, és minden területen ugyanazt az utóhatást hozta magával:

Az állásukat vesztett dolgozók, amilyen gyorsan csak tudtak, más ágazatokban kerestek munkát, többnyire olyan területeken, amelyek védve vannak a Covid szociális életet korlátozó hatásától. A pandémiás időszak lecsengése után a cégek nem tudták feltölteni a megüresedett álláshelyeket, és ez okozta a légi közlekedés bukását.

A repülőtereken a kiszolgáló személyzet minimális létszámmal működik, hiszen ezekre a posztokra egyébként is hosszabb időt vesz igénybe a toborzás. A londoni Heatrow reptérről például több olyan fotó is elterjedt a közösségi médiában, amelyeken látszott, hogy mivel a beérkező bőröndöket nem volt aki kezelje, nagy halmokban, szétszórva hevertek a reptér folyosóin, és még az őrzésük sem volt megoldott. A Lufthansa a fedélzeti személyzet hiányáról is panaszkodott, nincs elég pilóta és légiutas-kísérő a nagyszámú járatra. Ennek a problémának az enyhítésére a német légitársaság bejelentette, hogy jövő nyártól ismét munkába állítják az 500 férőhelyes Airbus A380-as sugárhajtású gépeket.

A munkaerőhiányt tovább méyíti, hogy számos repülőtéren és légitársaságnál sztrájkba kezdtek a még meglévő dolgozók, akik a munkahelyi körülmények javítását és fizetésemelést követelnek. A sztrájkok miatt a brüsszeli repülőtéren egy teljes napra leállt a forgalom, az SAS ellen pedig csődeljárás indult.

Az utazókat még az sem tartja vissza a repüléstől, hogy jócskán megdrágultak a jegyek. A Lufthansa esetében például az ügyfelek tömegeitől érkező nyomás enyhítése érdekében és a repülőgép-üzemanyag drágulása miatt nagymértékben megemelték a jegyek árát. Ez azt jelenti, hogy például a legolcsóbb oda-vissza járatok ára ezer euróra nőtt London és Frankfurt között.

Hány járatot érint ez naponta?

A repülőgépjáratok késése és törlése már hosszabb ideje napi szintű probléma. 

Egy késés képes több más járat menetrendjét is felborítani, amikor pedig tömegessé válnak a csúszások, az teljes zűrzavarhoz vezet. Az EasyJet már május végén sorra törölte a járatait, a társaság operatív igazgatója végül távozott is a süllyedő hajóról. A Lufthansa június elején kezdett több száz járat törlésébe, a British Airways pedig folyamatosan mondja le az utakat, legutóbb egyszerre törölte 1500 járatát. Az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet, ahol a július 4-i ünnepi hétvégén több ezer járat nem indult el.

A késések és a törlések folyamatosak a légi közlekedésben, és szinte egyetlen járatról sem lehet biztosan tudni, hogy fel fog-e szállni a megadott időpontban, már ha egyáltalán fel fog szállni valamikor. A FlightAware július 8-i záróadatai szerint

Mit lehet tenni, ha törölték a járatot?

A légiutasok jogait és a légitársaságok kártérítési felelősségét a járatok késése vagy törlése esetén az Európai Unió 261/2004/EK rendelete rendezi. Ez a rendelet arra szolgál, hogy a lehető legmagasabb szinten biztosítsa az utasok védelmét abban az esetben, ha megtagadják számukra a beszállást, a járatukat törlik, vagy a járatuk hosszadalmas késésbe kerül. A rendelet lefekteti az említett esetekben a kártalanítás és a segítségnyújtás közös szabályait. Ezek a szabályok vonatkoznak a hagyományos és a fapados társaságokra is, illetve a rendelet hatálya alá azok a járatok tartoznak, amelyek az Európai Unió területéről indulnak, vagy az Európai Unió területére érkeznek. 

Az utóbbi esetben csak akkor alkalmazható a rendelet, ha a repülőgép uniós, izlandi vagy norvég légitársasága megtagadja a beszállást járattörlés vagy túlfoglalás miatt. Ebben az esetben az ügyfélnek két lehetősége van. Egyrészt kérheti, hogy a légitársaság más módon juttassa el a célállomására, az eredetihez hasonló útvonalon, vagy követelheti a jegy árának a visszatérítését, és ha szükséges, akkor a hazaszállítást a kiindulási pontra. A jegy árának a visszatérítésére a társaságnak legfeljebb hét nap áll rendelkezésére.

Abban az esetben, ha a járat öt órát vagy többet késik, a társaságtól lehet kérni a jegyár visszatérítését, de ebben az esetben a társaságnak nem kötelessége gondoskodni az utas továbbutazásáról.

Fontos, hogy a légitársaságnak kötelessége, hogy

A jegy árának visszatérítése mellett a beszállás megtagadása vagy a járat törlése esetén a társaságnak kötelessége ellátást biztosítani az utas számára. Ebben benne van az étkezési lehetőség és frissítők biztosítása, illetve szállodai elhelyezés abban az esetben, ha az indokolt. Szállodai elhelyezés esetén biztosítani kell az utazást a repülőtér és a szálloda között az utas számára, ezenfelül két díjmentes telefonhívásra is lehetőséget kell adni. 

A társaság felajánlhat az utasnak rögzített összegű kártalanítást is az alábbiak szerint:

• 250 euró minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra
• 400 euró minden 1500 kilométernél hosszabb, EU-n belüli repülőútra és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútra
• 600 euró minden, az előző két pontba nem sorolható repülőútra

Mit tehet, akinek késik a járata?

Az uniós rendelet háromszintű szankciórendszert vezetett be a késések esetére.

• Hosszú késésnek számít a kétórás vagy hosszabb késés. Ebben az esetben az utasoknak ingyenes étkezést, frissítőket és két díjmentes telefonhívást kell felajánlani.
• Abban az esetben, ha a gép indulásának az időpontja várhatóan a következő napra csúszik, a társaságnak az előbbieken felül szállodai elhelyezést és a szálloda és a repülőtér közötti szállítást kell felajánlania.
• Legalább ötórás késés esetén az utasok kérhetik a teljes jegyár visszatérítését, vagy elhelyezést az első, az indulási pontra visszatérő légijáraton.

Az Európai Unió Bírósága több ügyben kimondta, hogy amikor egy utas a célállomást a tervezetthez képest háromórás csúszással vagy még később éri el, akkor azokhoz az utasokhoz hasonlóan, akiknek a járatát törölték, térítési átalányt kérhet.

A rendelet kitér arra is, hogy a légitársaságok mentesülnek a kártalanítás alól, ha a késést vagy a járattörlést vis maior, tehát olyan rendkívüli és nem várt esemény okozta, amelyet akkor sem lehetett volna elkerülni, ha a társaság minden indokolt intézkedést megtett volna.