Kovács István: morállal nem lehet fűteni és cégeket működtetni

Kétnapos uniós csúcstalálkozót tartanak csütörtökön és pénteken Brüsszelben, ahol a háborúról, a következményeiről, az energiaárakról és az energiahelyzetről is tárgyalnak. Az Európai Bizottság javaslatokkal készül, többek között terítékre kerül a gázársapka, amelynek már pusztán 

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az uniós csúcstalálkozó kapcsán szervezett sajtótájékoztatón emlékeztetett, ezt a javaslatot 

Brüsszelben piacszabályozó intézkedésnek nevezik. Ennek kapcsán Kovács rámutatott, csak az orosz földgázt érinti a tervezet, a cseppfolyósított változatára, az LNG-re láthatóan semmiféle szabályozás nem vonatkozik.

Morállal nem lehet fűteni

Ezen túlmenően a bizottság javaslatokkal él az ellátásbiztonságra vonatkozóan, ezt energiaszolidaritásnak nevezve – ismertette Kovács István. Kiemelte, hogy a közös gázbeszerzés irányába mozdulnának el a tagállamok, csökkentve az árfelhajtó erőt, ami láthatóan szembemegy a közgazdaságtannal, amely szerint az árat a kereslet határozza meg. Az elképzelés alapvetően hibás, jól mutatja ezt az uniós vakcinabeszerzések ügye: az európaiak jutottak hozzá legkésőbb és legdrágábban a koronavírus elleni vakcinákhoz, és a kapcsolódó korrupciós ügyben az Európai Bizottság elnökének a neve is felmerül, aki sms-üzenetekben készítette elő az oltóanyag-beszerzéseket, ám ezek az üzenetváltások „hirtelen” eltűntek.

A szintén egyik javaslatként szereplő közös beszerzés első lépés lenne az energiaunió felé Kovács István szerint, amelynek során arra számítanak, hogy a tagállamok kisegítik egymást. Az utóbbi elméletben hangzatos és egyben morális kötelezettség, azonban egyik uniós ország sem lesz hajlandó a saját kárára földgázt továbbítani úgy, hogy neki sincsen elég energiahordozója. Morállal sem fűteni, sem ipari cégeket működtetni nem lehet – nyomatékosította Kovács István.

Szólt arról is, hogy az európai sajtóban hazánkat kárhoztatják azért, mert Magyarországra még érkezik orosz gáz, azonban a beszerzéseink jól mutatják, hogy 

Az is felettébb sajátos – mutatott rá –, hogy amíg Németország ellenzi az orosz gázt, azt már elfogadná, hogy Magyarország az orosz energiahordozóval segítse ki. Az a módszer, amellyel Brüsszelben a helyzetet kezelik, káros. A szankciós politika kártékonyságát a színfalak mögött egyre többen ismerik fel, de tenni ellene nem hajlandók, különböző dolgoktól tartva. Ezzel szemben a magyar kormány nemzeti konzultációt indított azokról a szankciókról, amelyekről az európai lakosságot, tagállamokat nem kérdezték meg, ismét élére állva a változásoknak, valódi alternatívát kínálva – zárta szavait Kovács István.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója párhuzamot vont a migrációs és a szankciós politika között azzal, hogy a bevándorlási kvóta mintájára erőltetnék rá a tagállamokra az Oroszország elleni szankciókat. Jól látható – emlékeztetett Kovács Attila –, hogy ezekkel az intézkedésekkel egyáltalán nem sikerült kivéreztetni Oroszországot, hanem visszaütöttek Európára.

Baloldaliság mint demokrácia

Az Európai Parlamentben is terítékre kerültek a szankciós csomagok, és a fő politikai pártok hozzászólásaiban nem hangzott el sem a békére, sem a tárgyalásos úton történő konfliktusrendezésre utaló hozzászólás. Ehelyett teljesen más témák, Svédország és Olaszország jobboldali fordulata kerültek terítékre, Brüsszel szerint a választók rosszul döntöttek, a demokráciával ugyanis a baloldali erőket azonosítják. Dániában novemberben előrehozott választás lesz. Látható, hogy az európai politikai közhangulat kezd szembefordulni a brüsszeli irányvonallal – hívta fel a figyelmet.

A kétnapos brüsszeli ülésen szó esik még Kínáról is – az ország szerepe azért érdekes, mert az unió rajta keresztül szerzi be a szankciók miatt kieső, valójában orosz energiát. A szintén témaként szereplő Ukrajna segélyezéséről Kovács Attila azt mondta, 

Az orosz–ukrán konfliktusnak szerinte egyértelműen vannak nyertesei, köztük Norvégia és az Egyesült Államok – az utóbbi esetében beleértve a fegyverszállításokat. Nekik ez a nemzeti érdekük, ami viszont felettébb érdekes, hogy Európa érdekét, a békét, senki nem képviseli – zárta gondolatait.

Nem lehet térdre kényszeríteni

Kovács István a VG kérdésére azt mondta, 

a fő kérdés, hogy a bruttó hazai termék csökkenése összefüggésben van-e a szankciókkal. Habár ezeket megsínylik, Európában a rövid távú túlélés is veszélybe kerül, míg Oroszországban hiába szenved veszteségeket az autóipar, lesz elegendő olcsó élelmiszer, üzemanyag és fűtés, míg nálunk mindhárom megléte veszélyben van. A GDP-csökkenés azért is törvényszerű, mert az ország háborús gazdaságra állt át – tette hozzá Kovács István. Rámutatott egyúttal, amikor Oroszország 2014-ben a Krímet bekebelezte, Európa akkor is szankciókat vetett ki olyan termékekre, köztük élelmiszerekre, amelyekből az orosz fél importra szorul. Oroszország ezt csak rövid távon érezte meg, hazai kapacitásokkal és keletről pótolta a hiányt, az európai és a magyar cégek azonban piacokat vesztettek, bevételtől estek el. Egy ekkora országot rövid és hosszú távon is nehéz szankcionálni, mivel geopolitikai adottságából és történelméből eredően mindig tud majd forrásokat találni.

A szankciókra vonatkozóan nincs pozitív példa, nem beszélve arról, hogy hatástanulmányok hiányában kezdték alkalmazni őket. Iránt sem rengetné meg semmilyen újabb intézkedés.

A főbb megállapítások tehát: az LNG-re nincs szankció, ekkora országot nem lehet lenyomni.