A horvátországi Fiumében javában zajlik a kikötő felújítása. A munka melléktermékeként több száz méteren keresztül tornyosulnak a fémhulladékhalmok a vízparton. Az építkezés három kínai vállalathoz köthető, amelyek elnyerték a megbízást az új hajókonténer-terminál építésére és ezzel együtt ötvenéves üzemeltetésére.
Az Egyesült Államok már a Trump-kormányzat idején is próbálta akadályozni a kínai koncesszió megszületését, és ezt a politikát a Biden-adminisztráció is továbbviszi. A két elnök politikájában gyakorlatilag ez az egyetlen közös pont.
Washington attól tart, hogy a fiumei mélytengeri kikötő kínai kézre kerülésével túlságosan megnőne Peking befolyása a közép-európai piacon.
Amerikai és horvát tisztségviselők arról számoltak be, hogy az USA-ban a színfalak mögött pánikhangulat alakult ki a fiumei szerződések miatt – erről a The Wall Street Journal írt. Washington állítólag diplomáciai eszközök mellett a hírszerzésen keresztül is próbálja rábírni a NATO-tag Horvátországot, hogy tartsa távol Kínát a kikötőitől. A fiumei kikötő fejlesztésére és üzemeltetésére a dán hajózási vállalat, az AP Moller-Maersk A/S is ajánlatot tett. Ez utóbbit az Egyesült Államok minden lehetséges eszközével támogatja.
A háború felpörgette a horvát kikötők forgalmátAz adriai forgalomnövekedésben az infrastrukturális fejlesztések mellett nagy szerepet játszott az orosz–ukrán háború is. A személyforgalomban Split viszi a prímet. |
Az amerikai nyomás végül elérte a célját. Az Európai Unióval közösen rá tudták venni Horvátországot, hogy törölje az addigi tendert, amelyet új feltételekkel ismét meghirdettek 2021-ben.
Ekkor a 2,7 milliárd eurós koncessziót a dán hajózási vállalat egyik alegysége, az APM Terminals és a horvát logisztikai vállalat, az ENNA Logic kapta.
A fiumei kikötőben kialakult Kína-ellenes politika nem egyedülálló Európában. Korábban az Egyesült Államok hatására hasonló helyzet alakult ki a kínai Huawei Technologies 5G-hálózataival kapcsolatban, amelyeket szintén kizártak Európából.
Kína az elmúlt években már jelentős mértékben növelte a befolyását az európai kikötőkben. Többek között Spanyolországban, Belgiumban és Görögországban terjeszkedtek, az utóbbi esetében többségi részesedésük van a pireuszi kikötőhatóságban. Az USA korábban Hamburg kikötőjében lépett fel a kínai befolyásszerzés ellen, ám itt a kezdetektől megvolt az ellenszél Olaf Scholz német kancellár koalíciós kormányának több tagja részéről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.