Tállai András: vizsgáljuk a moratórium folytatását

A Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal folytatott egyeztetéseket követően dönt a kormány a hitelmoratórium sorsáról – mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese. Emlékeztetett, hogy a törlesztési moratóriummal kapcsolatban a kormány Európa legnagyvonalúbb szabályváltozását alkotta meg azzal, hogy – ellentétben más tagállamok 3–9 havi időtávjával – a koronavírus-válságban 15 hónapot lefedő időtartamra automatikusan biztosította a védernyőt nemcsak az ezt kérelmező, hanem valamennyi, a válság kitörését megelőzően hitelt felvevő lakossági és vállalati ügyfélnek.

A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.

Tállai András szerint az adatok cáfolják a korábbi kétkedőket, akik szerint a túl széles körben igénybe vehető és időben elnyújtott moratórium kockázatos lehet a bankrendszernek.

Egyrészt a hitelfelvevők pénzügyi tudatosságát bizonyítja, hogy sokan valóban csak addig élnek a fizetéskönnyítő lehetőséggel, amíg arra szükségük van

– az MNB adatai szerint a tavaly áprilisi 1,6 millió lakossági hitel helyett idén február végén már csak 1,3 millió szerződés van moratórium alatt, s a vállalati oldalon is tavaly májushoz képest 21 százalékponttal, 35 ezerre csökkent a moratóriumban maradó vállalkozások száma –, így a lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka van moratórium alatt.

A másik oldalon a pénzintézetek számára lehet megnyugtató, hogy azokban az országokban, ahol a moratórium már lejárt, nem ugrott meg a nem teljesítő hitelek aránya.

Ráadásul – emlékeztetett Tállai András – a Moody’s értékelése szerint a magyar pénzintézetek felkészülten várják a moratórium utáni időszakot, hiszen a kinnlevőségek 6,8 százalékát fedték le tartalékokkal, miközben az uniós átlag 5,3 százalék. A miniszterhelyettes elmondta, hogy most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, amelyek után a kormány összegzi és mérlegeli az érveket. A hitelmoratórium vizsgálatánál átfogó módon szükséges mérlegelni a kérdéskört. A gazdaság újraindításának a lendülete, az általános gazdasági állapot, a hiteladósok helyzete mellett a nemzetközi környezetet is vizsgálni kell – magyarázta az államtitkár.

A miniszterhelyettes szerint üdvözlendő, hogy a napokban a Magyar Bankszövetség állásfoglalásában jelezte, a gazdaság stabilitásának és gyors növekedési pályára állítása érdekében támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget.

Tállai András szerint most azt kell vizsgálni, hogy a fizetéskönnyítő eljárás célzott továbbvitele mellett miként biztosítható, hogy a pénzintézetek a hitelezés folyamatos fenntartásával tudják segíteni a gazdaság koronavírus-válságot követő újraindulását.

A cél tehát az, hogy azoknak az ügyfeleknek biztosítsák a továbbiakban is a védernyőt, akiknek gazdasági helyzetük ezt szükségessé teszi.

Ugyanakkor a gazdaság jövője szempontjából legalább ennyire fontos, hogy visszatérjenek a rendes törlesztéshez azok az ügyfelek, akik tudnának, de nem akarnak törleszteni, így valójában már nincs szükségük a moratóriumra, csak kihasználják. A kormányzat a törlesztéshez visszatérők kezét sem engedi el, hiszen jogszabály írja elő, hogy a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot. A magyar szabályok kimondják azt is, hogy a moratórium következtében nem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg.