Dönthetnek a paksi szabályokról

Harminc évig nem lehet nyilvánosságra hozni a Paksi Atomerőmű két új blokkjával kapcsolatos szerződéseket, ha a Parlament holnap abban a formában fogadja el a beruházással kapcsolatos törvények módosításáról megfogalmazott javaslatot, ahogyan azt pénteken a törvényalkotási bizottság elfogadta. A tavaly decemberi T/2250. javaslatban még 15 éves titkosítás szerepelt. Ellenzéki, illetve szélesebb körökben már ez az időszak is felháborodást keltett, mert sokak szerint a projekt nukleáris jellege nem indokolja, hogy az adófizetők ne láthassanak bele a végső soron általuk kifizetendő, mintegy 12 milliárd euró elköltésének módjába. A Financial Times minapi cikke szerint uniós versenyjogi aggályokat ébreszthet a szükségesnél nagyobb titkosítás.

A tervezett módosítások egyrészt magára a beruházásra vonatkoznak (projektörvény) másrészt a területet érintő, egyes törvényeken igazítanak. A változások minden olyan beruházásra kiterjednek, amelyek a magyar-orosz nukleáris megállapodásban foglaltak megvalósításához kapcsolódnak. Így például az összes érintett vállalkozásnak kell majd telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznie. A közbeszerzési törvény szempontjából minden szerződés EU-n kívüli, nemzetközi szerződésnek tekintendő. Emögött vélhetőleg az áll, hogy azokat az orosz Roszatom köti majd a beszállítóival. A várható változtatások (a fedezetkezelésre és az alkalmassági határidőkre vonatkozó) könnyítéseket tartalmaznak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szabta kötelezettségek alól.

Fontos kikötés, hogy a beruházással kapcsolatban semmiféle zálogjog nem köthető ki, és zálogjog nem is keletkezhet. Az alvállalkozó a foglalkoztatottainál az érintett, vagy hasonló iparágban alkalmazott átlagjövedelmeket köteles alapul venni.

Minden szerződés adataihoz való hozzáférés megtagadható viszont – kivéve a bíróságok, hatóságok és más, arra feljogosított szervezet adatkérése –, ha az adat közlése nemzetbiztonsági érdeket, vagy szellemi tulajdont érő jogot sértene. Viszont a beruházási döntést megalapozó adatok 15 évig eleve titkosak, de ez az a fent említett határidő, amely holnap jó eséllyel 30 évre véglegesedik.

A beruházásban érintett mérnököknek az építészkamarákról szóló törvényben foglalttal ellentétben nem kell kamarai tagsággal rendelkezniük. E változtatásra azért lehet szükség, mert döntően orosz és más, külföldi szakemberek vesznek részt a projektben. A javaslat módosítja az atomenergia felügyeleti szervnél (OAH) dolgozók besorolását, ezzel keresetét is a közszolgálatban eltöltött évek számának függvényében. Lehetővé teszi a kiemelkedő teljesítmény javadalmazását, pótlékokkal és pótszabadsággal való elismerését is. Egyúttal 42 ponttal kiegészítette a felügyeleti szerv feladatkörét, de a hatáskörét is számos helyen módosította és bővítette, például építésügyi területekkel.

Több ponton változnának, azaz szigorodnának a nukleáris létesítményekkel – tehát a radioaktív hulladék-tárolóval is – kapcsolatos biztonsági előírások, a tervezéssel, a kivitelezéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos, de a vonatkozó egészségügyi és környezeti sugárvédelmi szabályozásra vonatkozó részletek is. A létesítéskor kötelező a szabványhasználat. A bíróságnak soron kívül kell eljárnia a beruházáshoz kapcsolódó, minden ügyben, az esetleges perek nem szüneteltethetők.

Halad a hasonló orosz projekt

Hamarosan beemelik az oroszországi Novovoronyezs II atomerőmű új, 2-s blokkjának a reaktortartályát. (A meglévő blokkokat figyelembe véve ez már a hetedik.) A kivitelező az Atomenergoprojekt, amely a paksihoz hasonlóan két 1200 megawattos, 3+ generációs egység építésére kapott megbízást. A nukleáris üzemanyag berakása 2015 második negyedév végére, a blokk indítása pedig a tervek szerint 2015 második felében várható az Atomenergiainfo összefoglalója szerint. A kivitelező az a nyizsnyij-novgorodi mérnöki iroda (NIAEP ASZE), amely a paksi atomerőmű bővítésében is szerepet vállal.