Megemelik a Hármas-Körös gátjait
Új árvízvédelmi projekt indítását jelentette be tegnap Gyulán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig). A 3,073 milliárd forint vissza nem térítendő Kehop-támogatásból végzendő munka fő eleme a Hármas-Körös jobb parti töltésének megmagasítása Gyomaendrőd térségében. A beruházással az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Kövizig konzorciuma a tervek szerint 2021. február 28-ra végez.
Az idén a jelenlegi ütemezések szerint további hét árvízvédelmi célú projekt tervezése és kivitelezése kezdődik meg
– válaszolt az OVF a Világgazdaság kérdésére.
Lényegében a meglévő töltések mértékadó árvízszintre való kiépítéséről, egyes folyószakaszokon hullámtéri beavatkozásokról, műtárgyak rekonstrukciójáról és komplex árvízszint csökkentő tározók építéséről van szó. A fő, futó projektekre vonatkozó kérdés kapcsán a hatóság sajtóosztálya a felső-tiszai védvonal mentén folyó munkákat emelte ki. A védtöltéseket ott is a mértékadó árvízszintre építik ki, ugyanis ennek meghatározása során ezeken a területeken mutatkozott a legnagyobb magassági hiány az elvárt szinthez képest.
A legkritikusabb védvonalszakaszokon – például a gyomaendrődin – végzendő feladatokat az ágazat Kehop-projektjei tartalmazzák.
Tavaly Magyarországon 1,72 milliárd forintot kellett költeni vízkárelhárításra (árvíz, belvíz, helyi vízkárelhárítás, jégtörés) az OVF-től kapott tájékoztatás szerint, de az év nem minősült kimondottan árvizesnek.
A legjelentősebb feladat az volt, amikor januárban és februárban jeget kellett törni a Duna szerb–horvát és magyar közös érdekeltségű, valamint a Tisza teljes hazai szakaszán. A jogszabályokban előírt feladatokat a vízügyesek teljes mértékben el tudták végezni. Felülvizsgálták a kezelésükben lévő védvonalakat, azok kapcsolódó létesítményeit és műtárgyait, a szemlebizottság pedig jegyzőkönyvben rögzítette azokat a további feladatokat, amelyek elvégzésére a védelem fenntartása érdekében szükség van.
Árvízvédelmi szempontból azok a szakaszok jelentik a legnagyobb kihívást, amelyeket egyébként is kijelöltek a védképességi projekt során az adott tíz vízügyi igazgatóság területén. Ezeken a helyeken olyan szivárgási problémákat oldottak már meg, amelyek csak egy árvíz során jelentkeznek, a védvonal védelme pedig rengeteg energiát és költséget emészt fel.
„Az elsődleges cél, hogy a kritikus szakaszokon is védhetővé tegyük a védvonalat – szögezte le válaszában az OVF. – Minimalizáljuk a kiszámíthatatlan jelenségeket (buzgár, rézsűcsúszás, töltésroskadás) a töltésszerkezet megváltoztatásával. Ahol már kockázatos a töltés ideiglenes megemelése homokzsákokkal, ott a töltésmagasságot legalább a védhetőség szintjéig meg kell növelni.”
Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása Magyarországon a Védképesség helyreállítása az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalakon projekt keretében történik.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.