Padlóra küldheti az autóipart a szigor

A z uniós tagállamok kormányain a sor, hogy állást foglaljanak a járművek jövőbeli szén-dioxid-kibocsátásának korlátozásáról, miután az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén határozatot fogadott el ezzel kapcsolatban. A környezetvédelmi miniszterek kedden egyeztetnek Luxemburgban, és a 28 uniós ország kormányait tömörítő tanács várhatóan jövő héten döntést is hoz, majd megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások.

Az EP szerdán arra jutott, hogy a 2021-es szinthez képest az új személygépjárművek és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátását 2025-re 20, 2030-ra pedig 40 százalékkal kellene csökkenteni.

Az Európai Bizottság korábbi javaslata kevésbé szigorú: 2025-re 15, 2030-ra pedig 30 százalékos csökkentést írtak volna elő.

Az EP közleménye szerint a 2015-ös klímacsúcson tett vállalások értelmében jelentős mértékben vissza kell szorítani a közlekedési ágazatban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ugyanakkor az autóiparban zajló átalakulások, az elektromos meghajtású járművek fokozatos térnyerése miatt azt is fontosnak tartották, hogy gyorsabb lépésekre ösztönözzék az európai autógyárakat, mivel az is közös érdek, hogy a szektor megőrizze és lehetőség szerint növelje versenyképességét a világpiacon.

Az Ipsos MORI közelmúltban készített közvélemény-kutatása szerint az uniós állampolgárok 40 százaléka hajlik arra, hogy a következő autója elektromos vagy üzemanyagcellás legyen. A felmérésből ráadásul az is kiderült, hogy az európaiak csaknem kétharmada gondolja úgy, hogy az autógyártók nem tesznek eleget a marketing és az árképzés oldalán ahhoz, hogy vonzóbbá tegyék a vásárlók szemében az elektromos járműveket a hagyományos meghajtásúakkal szemben.

Az állampolgárok azt várják a kormányaiktól, hogy az Európai Bizottság javaslatánál sokkal ambiciózusabb célokat tűzzenek ki a levegőtisztaság védelmében, s legyenek aktívabbak az alacsony és zéró kibocsátású járművek gyártásának támogatásában

– idézi a T&E tiszta járművekkel foglalkozó csoportjának igazgatóját, Greg Archert a Forbes.

Több uniós kormány – közöttük a francia is – az EP javaslatánál szigorúbb korlátozástól sem zárkózna el. Németország azonban attól tart, hogy a túl drasztikus lépések következtében munkahelyek szűnhetnek meg az autóiparban, amely egyben a német export jelentős részéért felel. A berlini környezetvédelmi minisztérium múlt hónapban kijelentette, hogy az Európai

Bizottság megengedőbb emissziós korlátozási célértékeit támogatja, és Angela Merkel kancellár is lándzsát tört a 2030-ra vonatkozó 30 százalékos csökkentés mellett.

Ennek az előzménye az volt, hogy az EP környezetvédelmi szakbizottságában egy 45 százalékos, az iparág szerint tarthatatlan csökkentési javaslattal álltak elő. Kérdéses, hogy a német felvetésre reagálva-e, mindenesetre az EP lazított a gyeplőn, emellett az esetleges foglalkoztatottsági problémákat is igyekezett kezelni. A képviselők úgy döntöttek ugyanis, hogy a kibocsátási célértéket túllépő gyártóknak büntetést kell majd fizetniük, amiből az autóipar változásai által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja