Nem igazán látni, hogy mi menti majd meg a Földet

A világ túl keveset tett eddig a klímaváltozás megfékezése érdekében – jelentette ki az ENSZ főtitkára a szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) hivatalos megnyitóján. António Guterres szerint a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkennie kellene 2010-hez képest, 2050-re pedig „nettó nullával” kellene egyenértékűnek lennie. Amerika és Németország ezen a téren jó úton halad, míg az a világ egyik legnagyobb gazdasága a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében abszolút és relatív értelemben is első, addig utóbbi azonnal bezárhatja 20 legszennyezőbb szénerőművét. Mindeközben a Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatását.

Nem vittük túlzásba a változás elleni küzdelmet

António Guterres, az ENSZ főtitkára az találkozón hangsúlyozta:

a világ továbbra is túl keveset tesz, túl lassan cselekszik, hogy megállítsa a klímaváltozást.

A főtitkár szorgalmazta a párizsi klímaegyezmény megvalósítását, egyebek közt azzal érvelve, hogy az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a „globális klímakáosz” elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért. Rámutatott: az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, az utóbbi 20 évet a történelemben a legmelegebbnek minősítette, és utalt azokra az előjelzésekre, melyek szerint 2030-ig világviszonylatban 1,5 fokkal nő az átlagos hőmérséklet, ami – mint mondta – drámai hatással lesz a növény- és az állatvilágra.

Az ENSZ főtitkára célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig „nettó nullával” legyen egyenértékű.

A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki

– sorolta az ENSZ-főtitkár. Véleménye szerint ki kell iktatni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, ezzel szemben be kell fektetni a „száz százalékosan tiszta” energiaforrásokba.

Ha nem sikerül csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását, „elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszermennyiség, és még jobban megnövekszik természeti katasztrófák száma

– figyelmeztetett.

Amerika fogja megmenteni a világot?

Miközben az ENSZ főtitkára a passzivitásról beszél, addig a Forbes magazin által megjelentetett, a BP olajipari konszern globális energiaipari statisztikáját, a „2017 BP Statistical Review of World Energy” tanulmányt idéző cikke szerint

az Egyesült Államok vezet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében mind abszolút, mind relatív értelemben.

A felmérés szerint globálisan a szén-dioxid-kibocsátás 1,6 százalékkal nőtt tavaly, miután a 2014-től 2016-ig három év alatt egyáltalán nem nőtt. Az Egyesült Államok energiafelhasználásból származó CO2-kibocsátása tavaly volt a legkisebb 1992, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének életbe lépése óta. 2005 óta 758 millió tonnával csökkent, minden más országénál nagyobb mértékben, de még meg is közelíti az Európai Unióban elért 770 millió tonnás csökkentést is.

Ugyanezen idő alatt a második legnagyobb CO2-kibocsátás csökkentést Nagy-Britannia érte el, 170 millió tonnát. Kína viszont 2005 és 2017 között 3 milliárd tonnával, India pedig 1 milliárd tonnával növelte CO2-kibocsátását.

A szén-dioxid-kibocsátás globális növekedéséhez tavaly Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékos növekedéssel. Kína Indiától vette át a vezetést. A 2017 előtti három évben India járult hozzá a legnagyobb mértékben a CO2-kibocsátás növekedéséhez. Kína és India együtt a CO2-kibocsátás növekedésének közel a felét adta tavaly. Ebben az évszázadban négy év kivételével minden egyes évben Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben a CO2-kibocsátás növekedéséhez.

Az Európai Unió CO2-kibocsátása 1,5 százalékkal nőtt, és ennek 44 százalékát Spanyolország adta. Nagy-Britannia és Dánia viszont történelmükben a legkevesebb szén-dioxidot bocsátotta ki tavaly.

Lengyel elnök: a klímavédelem nem foszthatja meg az embereket munkahelyeiktől

A klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, ennek része nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, hanem a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is

– hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn az ENSZ katowicei klímacsúcstalálkozóján. A klímavédelem folyamatában Duda szerint három tényező fontos és együttesen figyelembe veendő: a technológia, az ember és a természet. „A klímát természetesen az ember miatt védjük, ebben e védelemben viszont az életkörülményeket is figyelembe akarjuk venni” – fejtette ki. Kiemelte:

a klímavédelem nem foszthatja meg az embereket munkahelyeiktől.

A lengyel elnök aláhúzta: Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít. „Szakértők szerint még 200 évre biztosítottak a széntartalékaink, így nehezen elképzelhető, hogy lemondjunk az energetikai szuverenitásunkat biztosító nyersanyagról” – érvelt. Örömmel nyugtázta, hogy a COP24 államfői ülésén hétfőn jóváhagyták a lengyel kezdeményezésre bemutatott, az Igazságos transzformáció nevű, a klímavédelem és a biztonságos gazdasági fejlődés párhuzamos biztosítását szorgalmazó nyilatkozatot.

Fontosnak nevezte, hogy az üvegházhatású gázok esetében az ENSZ országai ne csak a kibocsátásokra összpontosítsanak.

Az elérendő egyensúly egyrészt a kibocsátások csökkentéséből, másrészt a gázok megkötésének mértékéből adódik

– mondta, kiemelve többek között az erdőterületek fenntartásának szerepét. Duda utalt a csúcstalálkozó előtt bemutatott hosszútávú energiapolitikai stratégiára, amely szerint Lengyelországban 2040-ig 30 százalék alá csökkentenék a szénalapú áramtermelés arányát a jelenlegi 80 százalékról. A stratégia szerint fokozatosan módosítanak a lengyelországi energiapalettán, növekszik a megújuló forrásokból származó energia aránya, és számítanak az atomenergia alkalmazására is – erősítette meg Duda.

A németek nem viccelnek

Az ülésén szót kapott Németország is, amely jóval ambiciózusabb célt tűzött ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, mint Európa vagy az Egyesült Államok. Ennek elérését azonban a szénfelhasználás magas aránya hátráltatja, a cél eléréséhez teljesítenie kellene például a Zöldek követelését: azonnal be kellene zárnia 20 legszennyezőbb szénerőművét.

A Bloomberg hírügynökség hétfőn publikált cikke szerint Németország a megújítható energiaforrások kiaknázásába fektetett nagy összegeknek köszönhetően áramfelhasználásának már egyharmadát szél és napenergia fedezi, több mint kétszeresét, mint az Egyesült Államokban.

Amikor az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, Angela Merkel német kancellár epésen megjegyezte:

nem várhatjuk meg, amíg a Földön mindenkit meggyőznek a klímaváltozás tudományos bizonyítékai.

A német energiafelhasználási összkép azonban egyáltalán nem olyan rózsás, mint amilyennek első látásra tűnik: az energiafelhasználás negyven százalékát szén fedezi, jóval nagyobb arányban, mint bármely más európai országban. Ráadásul a felhasznált szén túlnyomó része a legszennyezőbb széntípus, a lignit.

Az energiaellátás széntől való erős függősége Németországban részben az emisszió-mentes atomenergia feladásának, részben a széntermelő vidékeken a szavazói bázis elvesztésétől való kormányzati félelemnek tudható be.

A legutóbbi parlamenti választásokon viszont megerősödött a Zöldek politikai befolyása, ők pedig a szénerőművek bezárását követelik, mégpedig a 20 legszennyezőbbet azonnal. Ha ez meg is történne az még nem oldaná meg a problémát, de legalább lehetővé tenné, hogy Németország teljesíteni tudja 2020-ra kitűzött emissziós célját.

Nem sajnálja a Világbank a pénzt, ha klímáról van szó

A klímaegyezmény tárgyalásának mai napján kiderült az is, hogy a Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre – jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója.

Georgiewa nyilatkozatában kifejtette:

a Világbank ”megduplázza erőfeszítését„, hogy az ENSZ-tagállamok ambiciózus lépéseket tehessenek a klímavédelem érdekében.

Az említett 200 milliárd dollárból 100 milliárdot a közszférában eszközölt beruházások közvetlen támogatására szánnák, ezen belül mintegy 50 milliárd dollárt a ”klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra„ irányozzák elő – mondta el. Georgiewa felidézte: 2015 óta a Világbank már megkétszerezte a klímaváltozásokkal kapcsolatos támogatási keretet, mely 2017-ben 20 milliárd dollárt ért el.

A hétfőn megnyitott, december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozón a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás részletes szabályrendszeréről tárgyalnak.

A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest.

Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentésére, illetve a kibocsátott CO2 megkötésére és környezetbarát felhasználására.