A központi bankok is szembenéznek a klímaváltozás kockázataival

Mark Carney, a Bank of England feje nem volt könnyű helyzetben, amikor a biztosítási szakma színe-java elé állt.

„Attól tartok, most olyan beszédet fogok mondani, amelyben nincs helye viccelődésnek.”

Így kezdte beszédét Carney 2015. szeptember 29-én este a Lloyd’s of London épületében – emlékszik vissza cikkében a Bloomberg.

És valóban, Carney nem a Brexitről beszélt – amelyről csak kilenc hónappal később döntöttek –, hanem arra hívta fel a befektetők és a bankszakma figyelmét, hogy nem szabad alábecsülni a „hatalmas” fenyegetést, amit a klímaváltozás jelent. Mint mondta, olyan „katasztrófa tűnt fel a láthatáron”, amelyet a megszokott módszerekkel nem oldhatnak meg sem gazdaságilag, sem politikailag, sem pedig technikailag.

A beszéd négy év távlatából a globális felmelegedés elleni politikai tevékenység sarokkövének bizonyult.

Európában a klímaváltozás elsősorban a kereskedelmi útvonalakat fenyegeti. Például a Rajna kiszáradásával a folyami szállítás ellehetetlenül. Ezenkívül nagy kockázata van egy nagyobb gazdasági sokknak az extrém időjárás termelésre gyakorolt hatása következtében. A klímaváltozás okozója lehet további migrációs problémáknak is.

Épp ezért a Bank of England 2021-ben komolyabb kutatást tervez annak vizsgálatára, hogy a pénzügyi intézmények mennyire ellenállók az éghajlati kockázatokkal szemben. Ezzel a globális felmelegedés minden elképzelhető forgatókönyvét igyekszik majd makrogazdasági és pénzügyi modellekbe illeszteni.

Sarah Breeden, a BOE ezen projektért felelős ügyvezető igazgatója kapcsolatot tart a kísérletben részt vevő intézményekkel a forgatókönyvek kidolgozásában. Ezek magukban foglalják a világ jelenlegi szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, amivel megelőzhető a bolygó további melegedése. A következő lépés a gazdaságok áttérése a szénsemleges modellekre. A központi bankok szakemberei felhívják a figyelmet, hogy ezt a lehető leghamarabb és rendezett módon kell megtenni, nem pedig később és kapkodva, még nagyobb gazdasági károkat kockáztatva.

Más tisztviselők olyan módszereket kidolgoznak ki, amelyek a bankok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét erősítik, és zöldkölcsönök nyújtására ösztönöznek. Ezért 2017-ben nyolc központi bank és felügyeleti hatóság megalapította a pénzügyi rendszer zöldhálózatát (Network for Greening the Financial System). A tagság öt kontinensen 42 intézményt foglal magába.

Néhány elemző szerint a kínai központi bank úttörő ezen a téren, motiválja a bankokat a zöldkölcsönök kiadására, egyszersmind kötelezővé teszi az éghajlattal kapcsolatos stresszteszteket. Az ország közel 10 trillió jüan (400 trillió forint) zöldkölcsönnel rendelkezik, ez a 2019 júniusától a bankok által birtokolt hitelállománynak körülbelül a 10 százaléka. Kína egyben a világ legnagyobb zöldkötvény-forgalmazója.

Az országok továbbra sem értenek egyet abban, hogy miként lehet a legjobban kezelni a helyzetet. Az amerikai jegybank sincs jelen a hálózatban.

Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke úgy véli, hogy bár az Egyesült Államokban is több szervezet foglalkozik a problémával, ez egy hosszabb távú probléma, és kívül esik a mandátuma idején.

Christine Lagarde viszont, aki novemberben foglalja el az Európai Központi Bank elnöki székét, nagyon hasonlóan gondolkodik, mint Carney. Augusztusban írta az Európai Parlamentnek, hogy prioritásnak tekinti a vitát a központi bankok szerepéről a klímaváltozás enyhítésében.

Mint általában a zöldpolitikában, az ügyben vitákra számíthatunk. A központi bankok részvételével kapcsolatos kritikák között szerepel az illetékességi kérdés, amely szerint vállalásaik túlmutatnak a megbízatásukon.

Mások szerint ennél többet kellene tenni. Adam Tooze, a Columbia Egyetem professzora úgy véli, a központi bankok későn kapcsoltak, és „proaktívabb módba kell lépniük”. Aktivisták és egyes tudósok az intenzív szén-dioxid-kibocsátó vállalatok kötvényeinek eltávolítását kérik a mennyiségi enyhítő (QE) programokból.

„Nem az a lényeg, hogy klímavészhelyzet van” – mondta Danae Kyriakopoulou, a londoni székhelyű Official Monetary and Financial Institutions Forum vezető közgazdásza. Mint fogalmazott:

A központi bankok felismerték a problémát, a helyes irányba haladnak, a katasztrófa azonban ott van még a láthatáron.