Az év szava lett a klímavészhelyzet

Január

Európa középső részén hatalmas mennyiségű hó hullott, emiatt Németország déli részén és Szlovákia tátrai régiójában szükségállapotot hirdettek. Felső-Ausztriában a hó több ezer embert zárt el a külvilágtól, Csehországban ezrek maradtak áram nélkül, Görögország déli részén pedig megbénult a közlekedés a heves havazás miatt.

Indonézia Celebesz szigetének déli részén a pusztító áradások és földcsuszamlások következtében hatvannyolcan haltak meg.

Az Egyesült Államokban a hideg levegő betörése miatt a Nagy-tavak vidékén és a keleti partvidéken helyenként mínusz 40-46 Celsius-fokot mértek, a sarkvidéki fagy 14 ember halálát okozta.

Ausztráliában a valaha mért legforróbb januárt délen tomboló bozóttüzek, a trópusi északon viszont özönvízszerű esőzés és áradás jellemezte.

Március

Az egyesült államokbeli Alabama államban egy 275 kilométeres sebességgel száguldó tornádó legkevesebb 23 ember halálát okozta. Május közepén pár órán belül húsznál több tornádó csapott le a déli és középnyugati államokban, ahol 17 millió ember számára hirdettek rendkívüli állapotot.

Az országban még soha nem jegyeztek fel ennyi tornádót. Meghalt 39 ember és több milliárd dollár volt a kár.

Afrika déli féltekéjére a valaha volt legsúlyosabb vihar csapott le. Az Idai ciklon heves esőzést, súlyos áradásokat és földcsuszamlásokat okozott három afrikai országban, Mozambikban, Zimbabwében és Malawiban. Az ítéletidőben 1300-nál több ember vesztette életét, és több százezren kényszerültek lakhelyük elhagyására, malária- és kolerajárvány is felütötte a fejét.

Március 19. és április 10. között az Irán egészére kiterjedő áradások nyolcvan emberéletet követeltek és kétmillió ember szorult segélyre. Az árvizek több százmillió dollár kárt okoztak.

Afganisztánban a heves esőzések okozta áradásokban több mint hatvanan vesztették életüket. A közép-ázsiai országot az elmúlt években sújtó aszályok miatt 3,5 millió ember éhezik, az évtizedek óta tartó háborús konfliktus, a természeti katasztrófák következtében humanitárius válság alakult ki.

Április

Kínában a hivatalos kimutatások szerint az első negyedévben bekövetkezett természeti csapások, szélviharok, erdőtüzek, földrengések és az extrém havazás 87 emberéletet követelt, és csaknem 1,5 millió embernek okozott károkat.

Pakisztán nyugati tartományában a heves esőzések okozta áradásban több mint ötven ember meghalt. A megszokottnál korábban érkező monszunesőzést a globális felmelegedés hatásának tulajdonítják.

A Dél-afrikai Köztársaság keleti részében heves esőzések és ennek következtében árvizek és földcsuszamlások voltak. A katasztrófában hetven ember vesztette életét.

Május

Észak-Koreát az elmúlt négy évtized legsúlyosabb aszálya sújtotta. Az elszigetelt ázsiai országban az évtized legrosszabb termését takarították be, több mint tízmillió embert érint az élelmiszerhiány.

Június

Indiában a szélsőségesen forró időjárás több mint száz ember halálát okozta, több helyen 50 Celsius-fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. Dél-India egyes részein súlyos vízhiány alakult ki a kevés csapadék miatt.

Június végén és július elején az oroszországi, kelet-szibériai Irkutszk területén az olvadással megtetézett heves esőzések és az engedély nélküli erdőirtások miatt hatalmas árvíz pusztított. Száznál több település került víz alá, 25 ember vesztette életét. Ugyanebben az időben Szibéria más részein és az orosz Távol-Keleten erdőtűz pusztított mintegy hárommillió hektárnyi területen.

Július

Június–júliusban hőhullám tombolt Európában.

Franciaországban a hőmérséklet először haladta meg a 45 fokot, de Belgiumban, Nagy-Britanniában, Németországban is melegrekordok dőltek meg, az extrém hőségnek ezernél több halálesetet tulajdonítanak.

Olaszországban, a Szicíliához közeli Stromboli szigetén a vulkán kitörése miatt lángba borult a száraz növényzet, egy ember meghalt, a szigetet evakuálták. A Stromboli a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, szinte folyamatosan működik.

Görögországban az északi Halkidikí-félszigeten hét ember vesztette életét a heves jégesők, szélviharok és esőzések miatt.

Dél-Ázsiában a monszuneső okozta pusztító áradásoknak és földcsuszamlásoknak több mint hatszáz halálos áldozatuk volt, az árvizek összesen mintegy hétmillió embert érintettek.

Japán nyugati részén a viharos esőzések árvizeket és földcsuszamlásokat okoztak, 220 ember halt meg, a szélsőséges időjárásnak három évtizede nem volt ennyi áldozata.

Augusztus

Indiában és Pakisztánban a monszunesőzések okozta árvizek és földcsuszamlások több mint 300 ember életét követelték.

Bejárták a világsajtót az Amazonas vidékén lángba borult, a Föld tüdejének is nevezett esőerdő képei.

Egyedül Brazíliában nyolcvanezer tűzfészket regisztráltak, 77 százalékkal többet, mint az előző évben, a füst még a több ezer kilométerre fekvő Sao Paulo egét is beborította.

A tüzeket a nagy szárazság mellett a gazdasági megfontolásból végrehajtott erdőirtások okozták, a brazil kormány a kezdeti ellenkezés után nemzetközi segítséget is elfogadott az oltáshoz.

A Tátra nyugati részén a hirtelen kitört vihar és villámcsapások következtében öten életüket veszítették, több mint százan megsérültek, két barlangász azért halt meg, mert útjukat elzárta a beáramló víz.

A 2005 óta legerősebb, Dorian névre keresztelt atlanti-óceáni hurrikán a Karib-tengeri szigeteket és az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtotta. A Dorian mintegy kilencven halálos áldozatot követelt, a legnagyobb pusztítást a Bahama-szigeteken okozta, ahol hatvanegyen haltak meg, és több ezer ház dőlt romba.

Szeptember

Spanyolország középső és déli részén a szokatlanul heves esőzésekben hatan veszítették életüket, és több mint ötezer embert kellett kitelepíteni.

Kelet-Pakisztánban és Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló részén egy 5,6 erősségű földrengés negyven ember életét követelte, a mentést a heves esőzés akadályozta.

Indiában Uttar Prades és Bihár államban a viharokkal és villámlással kísért monszunesők miatt legalább százhúsz ember vesztette életét.

Japánban a több mint hat évtizede leghevesebb, Hagibisz névre keresztelt tájfun pusztított, amelyet heves esőzések, áradások és földcsuszamlások kísértek. A katasztrófában mintegy száz ember veszítette életét, 4,5 millió embert evakuáltak, az anyagi károkat több milliárd dollárra becsülik.

Kalifornia állam egész területére rendkívüli állapotot hirdettek ki a tizenhat helyen pusztító tűzvész miatt. A legnagyobb tüzek a két nagyváros, San Francisco és Los Angeles környékét érték. A százezer hektárt felégető tűzvész két ember halálát okozta, 130 ezer embert szólítottak fel otthona elhagyására, egymillió fogyasztónál függesztették fel időlegesen az áramszolgáltatást.

November

Az olasz kormány szükségállapotot hirdetett ki Velencében, amely az elmúlt ötven év legsúlyosabb áradását szenvedte el. A csapás két ember életét követelte. A heves esőzések nyomán megemelkedett tengervíz elárasztotta a történelmi központot, és súlyos károkat okozott a világhírű műemlékekben is.

Ausztráliában, az ország keleti partvidékén, amelyet évek óta tartó szárazság sújt, mintegy 150 bozóttűz tombolt, amelyek egymillió hektáron pusztították el a növényzetet. Több államban szükségállapotot hirdettek ki, Sydney-ben drámaian romlott a levegő minősége. A lángokban hat ember vesztette életét.

Albánia fővárosát, Tiranát és az ország északnyugati részét harminc év óta a legsúlyosabb, 6,4-es erősségű földrengés rázta meg. A katasztrófa következtében ötven ember meghalt, a sérültek száma megközelítette a kétezret.

December

Új-Zélandon kitört az Északi-sziget keleti partvidékétől mintegy 50 kilométerre található Fehér-sziget – maori nyelven Whakaari – tűzhányója, amelynek kráterében éppen egy 47 fős turistacsoport tartózkodott, közülük 15-en életüket vesztették, 23-an súlyos vagy rendkívül súlyos égési sérüléseket szenvedtek.