A klímasemlegességért erőfeszítéseket várnak az EU tagállamoktól

A tagállamoknak 2050-re a klímasemlegessé kell válniuk, ehhez pedig nagyra törő csökkentési célok kellenek 2030-ra és 2040-re: erről döntöttek csütörtökön az Európai Parlament képviselői – áll az parlament közleményében.

Szerdán a Parlament 392 szavazattal, 161 ellenszavazattal és 142 tartózkodás mellett elfogadta az uniós klímarendeletre vonatkozó tárgyalási megbízatását (az eredményeket csütörtök reggel tették közzé). Az új jogszabály célja, hogy jogilag kötelezővé tegye azt a jelenleg csupán politikai ígéretként hangoztatott célkitűzést, hogy

az unió 2050-ig éghajlatsemlegessé váljon, és biztosítsa az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot.

A képviselők kitartanak amellett, hogy 2050-re mind az Uniónak, mind az egyes tagállamoknak klímasemlegessé kell válniuk, azt követően pedig úgynevezett. „negatív kibocsátást” kell elérniük,

azaz a légkörből ki kell vonniuk, illetve meg kell kötniük a szén-dioxidot. Ehhez a parlament megfelelő finanszírozást is kér.

A képviselők szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság 2023. május 31-ig rendes döntéshozatali eljárás keretében tervezze meg az unió számára a 2050-re elérni kívánt karbonsemlegességhez vezető pályát. A teljesítés ütemezéséhez a Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy 2050-ig még mennyi üvegházhatású gáz bocsátható ki az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak veszélyeztetése nélkül. A teljesítési pályát minden egyes világszintű helyzetértékelést követően felül kellene vizsgálni.

A képviselők ezenkívül fel kívánják állítani az unió Éghajlatváltozási Tanácsát (ECCC), amely független tudományos testületként figyelné a szakpolitika következeteségét és a teljesítés menetét.

Nagyra törőbb 2030-as célkitűzésre van szükség

Az Unió eredetileg 40 százalékos csökkentést tűzött ki célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest. A Bizottság az uniós klímarendelet módosítására vonatkozó javaslatában nemrég azt javasolta,

hogy a csökkentés mértéke legyen legalább 55 százalékos.

Az európai parlamenti képviselők ennél is tovább mentek:

2030-ra 60 százalékos csökkentést kértek, hozzátéve: a nemzeti célértékeket költséghatékony és méltányos módon kell ehhez megemelni.

A Bizottságtól továbbá azt várják, hogy hatásvizsgálat alapján tűzzön ki egy köztes célt 2040-re. Ettől annak biztosítását várják, hogy az unió végig jó úton haladjon a 2050-es célok megvalósítása felé.

Végezetül

az Uniónak és a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig fokozatosan meg kellene szüntetniük a fosszilis tüzelőanyagok mindennemű közvetlen és közvetett támogatását.

A képviselők azonban hangsúlyozzák, hogy mindeközben nem szabad felhagyni az energiaszegénység elleni küzdelemmel.

„Tekintettel a közelgő tárgyalásokra, a most elfogadott jelentésnek egyértelmű az üzenete a bizottság és a tanács számára. A mi célunk az, hogy legkésőbb 2050-ig valamennyi tagállam elérje a klímasemlegességet, ehhez pedig az Uniónak szigorú köztes célokat kell meghatároznia 2030-ra és 2040-re – mondta el Jytte Guteland (S&D, Svédország) jelentéstevő.

Örülök annak, hogy a javaslatba kibocsátáskeret is került, amely meghatározza, hogy 2050-ig összesen mennyi üvegházhatású gázt lehet még kibocsátani úgy, hogy közben teljesítjük az a Unió által a Párizsi Megállapodásban vállaltakat” – mondta a szavazást követően a témáért a Parlamentben felelős képviselő.

A vita magyar felszólalói Tóth Edina (EPP) és Rónai Sándor (S&D) volt. Amint a tanácsban megszületik a közös álláspont, a parlament készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a tagállamokkal.