Egészségügyi- és klímaválságok nehezíthetik meg elkövetkező éveinket

Egyre inkább az tapasztalható, hogy a vízzel, klímával és a közegészséggel összefüggő válságok dominószerűen követik egymást

– jelentette ki a köztársasági elnök pénteken.

Áder János az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Újjáépítés jobban – egy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb Covid-19 utáni világért című online konferenciáján mondott beszédet.

Az esemény fő témája a pandémia utáni helyreállítás, valamint a koronavírus-járvány, az élelmiszer-ellátás, a városiasodás, a környezet és a klímaváltozás közötti kapcsolat volt.

A rendezvényt Han Seung-Soo korábbi koreai miniszterelnök, Volkan Bozkir, az ENSZ Közgyűlésének elnöke, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár nyitotta meg.

Áder János beszédében felidézte, hogy 2018-ban, amikor az ENSZ főtitkárának és a Világbank elnökének kezdeményezésére létrejött Vízügyi Elnöki Testület – amelynek ő is tagja volt – elkészítette jelentését, a víz három drámájáról beszéltek:

a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámájáról.

A járvány miatt az elmúlt másfél évben ezek a kérdések a közbeszédben háttérbe szorultak, de a klímaváltozással és a vízválsággal összefüggő, biztonságot fenyegető tényezők inkább erősödtek.

A természeti katasztrófák okozta károk tavaly tovább nőttek, meghaladták a 300 milliárd dollárt (88 ezer milliárd forint). Ráadásul közvetett, társadalmi károk is felmerülnek

– emelte ki Áder János.

Riasztónak nevezte, hogy az elmúlt évben 40 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek ára a világon, a kukoricáé pedig 90 százalékkal.

A búza árának ennél kisebb mértékű emelkedése okozott társadalmi robbanást tíz éve sok arab országban – hívta fel a figyelmet.

Egyre inkább az tapasztalható, hogy a vízzel, klímával és a közegészséggel összefüggő válságok dominószerűen követik egymást. A biztonságot fenyegető kockázatok nem egyszerűen összeadódnak, hanem erősítik egymást.

A megelőzés jóval hatékonyabb, mint a következmények kezelése, az emberiség mégis ritkán cselekszik ennek szellemében. Ideje ezen változtatni

– hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.

Minőségi adatok kellenek – mondta Áder János. Felhívta a figyelmet arra, hogy az informatika megteremtette a feltételeit annak, hogy minden korábbinál nagyobb mennyiségű és pontos információ álljon az emberiség rendelkezésére az előidézett környezeti változásokról. A kialakítandó, integrált adatbázisok mind a nemzeti kormányok, mind a nemzetközi szervezetek hatékonyabb munkáját támogatni tudják.

Magyarországon a világon az elsők között az iskolai tananyag részét képezi a fenntarthatóság

– emelte ki az oktatás, szemléletformálás fontosságát a köztársasági elnök.

A köztársasági elnök idézte Albert Einstein fizikust, aki szerint egy problémát nem lehet megoldani ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amellyel létrehozták. Úgy vélekedett, hogy ez a vízválság problémájára is egyértelműen igaz.

Az ENSZ konferenciája előtt Áder János kétoldalú megbeszélést folytatott a témában a japán császárral, akit magyarországi látogatásra hívott

– közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.