Újabb tanulmány bizonyítja: súlyosan károsítja a környezetet a városi kutyatartás

A tudósok a Belgiumban, Gent környékén lévő négy természetvédelmi területen 18 hónap alatt megforduló kutyák számát vették alapul. Véleményük szerint hasonló a helyzet az összesen mintegy 87 millió kutyának otthont adó Európa többi részén is - írja a The Guardian.

Brutális kárt okoznak az ökoszisztémában

A kutyák sétáik során évente átlagosan 11 kilogramm nitrogént és 5 kilogramm foszfort hagynak hátra hektáronként. Ez hasonló mértékű szennyezés, mint amelyet a mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származik: ezekhez hektáronként 5-25 kilogramm nitrogén köthető. A kutyák melléktermékeinek hatása tehát jelentős. A négylábúkat sétáltató gazdák azt hiszik, a kutyakaki nem okoz semmilyen kárt  a környezetnek. De a legtöbb ökoszisztémában alacsony az ásványi anyagok mértéke, a túltrágyázás pedig csökkenti a biodiverzitást azáltal, hogy hatására egyes növények, például a csalán vagy a medvetalp elburjánzanak és elnyomnak más növényeket, valamint olyan állatokat, melyek léte ezen növényektől függ.

Elhanyagolták a hobbiból tartott állatok környezeti hatáskutatását 

Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen magas lehet a kutyáktól származó ásványi anyag. A mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származó légköri nitrogén jogosan nagy figyelmet kap, miközben ebből a szempontból a kutyák okozta problémával nem foglalkoznak - mondta Pieter De Frenne, a Genti Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. A kutatók a nitrogén és foszfor szintjét abból a helyzetből kiindulva becsülték fel, amikor a kutyákat pórázon vezetik és legfeljebb az ösvények 2 méteres körzetében kóborolnak el.

Az Ecological Solutions and Evidence című tudományos lapban bemutatott vizsgálat során több mint 1600 kutyát számoltak össze természetvédelmi területek 500 látogatása során. Ezeket az adatokat kombinálták a kutyák által kiválasztott nitrogén és foszfor ismert szintjével, hogy megbecsüljék az összes lerakódott tápanyagot. A szakértők rögzítették azt is, hogy pórázon voltak-e a kutyák. Ennek figyelembe vételével évente hektáronként 126 kilogramm nitrogén rakódhat le az ösvények mentén és 4 kilogramm a természetvédelmi terület többi részén. Ha minden kutyát pórázon tartanának, az ösvények melletti mennyiség 175 kilogrammra növekedne. 

A leggondosabb gazda kutyája is szennyez

Ha minden ürüléket felszedne és elvinne a gazdi, akkor szinte minden foszfor eltűnne, a nitrogénnek azonban csak fele, mivel a kutyák vizelete jelentős mennyiségben tartalmaz nitrogént, foszfort azonban alig. Korábbi kutatások rávilágítanak, hogy a magas ásványianyag-szint három évvel a kutyák kitiltása után is megmaradna.

Óriási ökológiai lábnyomuk van

Brenda és Robert Vale könyve, a „Time to Eat the Dog?”, vagyis az Itt az ideje megenni a kutyát? című írásuk 2009-ben jelent meg. Ebben a Vale házaspár azt foglalja össze, hogy mekkora egy házi kedvencek ökológiai „lábnyoma”. A könyv a provokatív címen kívül annak köszönheti a sikerét, hogy nagyon sok látványos összehasonlítást tesz egy-egy állat táplálásának ökológiai költsége kapcsán. Eszerint például egy közepes méretű kutya esetén annyi kárt okozunk, mintha évente 10 000 km-t vezetnénk egy 4,6 literes Land Cruisert. Ezek az adatok egyébként úgy jöttek ki, hogy meghatározták, mekkora földterület szükséges ennyi táplálék előállításához. Ezek a számok a következőképp festenek egymás mellé helyezve: az említett középtermetű kutyának a mancsnyoma 0,84 hektár, egy nagyobb németjuhászé pedig 1,1 hektár. Egy macska esetén ez 0,15 hektár, míg egy fejlett országban élő ember ökológiai lábnyoma 6 hektár, viszont egy fejlődő világbelié már csak 1,6 hektár.

Magyarországon többen tartanak kutyát a pandémia óta

Az elmúlt év nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon – áll abban a friss tudományos publikációban, amely egy kutyatartást vizsgáló országos reprezentatív felmérés eredményeit ismerteti az Állatorvostudományi Egyetem kutatóitól. A gazdás kutyák száma a kutatás szerint 2,8 millió felett van. Ha ehhez hozzáadjuk a gazdátlan egyedeket, alappal feltételezhető, hogy Magyarországon a kutyák száma jócskán meghaladja a 3 milliót, amely szám nagyobb az eddigi legtöbb becslésnél.